Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban – Gondolatok Mészáros Sándor – Szabó Gábor vitaírásához

Popp József

Kulcsszavak: hatékonyság, versenyképesség, termelékenység, foglalkoztatottság

A hatékonyság javulása a foglalkoztatás csökkenésével is jár. Magyarország mind az egy főre jutó GDP, mind az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás tekintetében a sereghajtó uniós tagországok csoportjába tartozik. Ennek elsődleges oka a gyenge nemzetközi versenyképesség. A versenyképesség a hatékonyság egyik feltétele, a hatékonyság pedig képzett munkaerőt igényel, a vidéki munkanélküliek viszont általában alacsony képzettségűek, foglalkoztatásuk tehát sem a versenyképes iparban, sem a versenyképes mezőgazdaságban nem járható út. Magyarországon a mezőgazdasági foglalkoztatottak iskolai végzettsége jelentősen elmarad a többi nemzetgazdasági ág foglalkoztatottainak végzettségétől és az EU átlagától is. A mezőgazdaság nem tudja megoldani a vidéki lakosság foglalkoztatási gondjait, esetleg szerény mértékben hozzájárulhat új munkahelyek létrehozásához. A GDP vagy bruttó hazai termék az amortizáció, a munkabér és tőkejövedelem összege. Az egy főre jutó alacsony GDP-mutató egyik fő oka, hogy Magyarországon a munkabér töredéke az ugyanolyan teljesítményt nyújtó nyugat-európai foglalkoztatottnak. A mezőgazdaság részaránya folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban és a bruttó hozzáadott érték előállításában, ahol a nemzetgazdaság átlagától is jelentősen elmarad a mezőgazdasági átlagkereset. Ez is szerepet játszik abban, hogy a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása alacsonyabb, mint az aktív foglalkoztatottak aránya. Ezzel magyarázható, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a valószínűsége, hogy a foglalkoztatott tartósan a mezőgazdaságban marad. A mezőgazdasági tevékenység társadalmi-erkölcsi elismertsége csak akkor javulhat, ha a szakképzett fiatalok mezőgazdasági keresete, illetve jövedelme eléri a nemzetgazdasági átlagot. A hatékonyságorientált stratégia a nemzetközi versenyképesség alapja. A hatékonyság javítása az élőmunka-ráfordítás megtakarításából, azaz technológiai fejlesztéssel is elérhető, az amortizáció a GDP része. A hatékonyság és versenyképesség növelése a munkatermelékenység javításával érhető el, ezzel együtt a profit is emelkedik. A magasabb hozzáadott értéket eredményező termelési szerkezet (az állattenyésztés és a kertészeti ágazatok előtérbe helyezése) feltétele a tőke mellett a képzett és megfelelően fizetett munkaerő. A foglalkoztatásorientált gazdaságpolitika hatékonyságorientált fejlesztés nélkül kudarcra ítéltetett. A mezőgazdaság kibocsátását könnyedén lehetne 50%-kal növelni a tőke, innováció és szaktudás segítségével (magasabb amortizáció, magasabb munkabér és magasabb profit). Az állattenyésztés mellett a növénytermesztésben is van bőven tartalék a fajlagos hozamokat és hozamingadozásokat figyelembe véve. Az állattenyésztésben az állomány létszámának emelése mellett a naturális mutatók javításával a fajlagos hozamok is növelhetők.

Teljes cikk