Hatékonyság és integráció a magyar mezőgazdaságban – Gondolatok Mészáros Sándor – Szabó Gábor vitaírásához

Csizmásné Tóth Judit – Hollósy Zsolt – Túróczi Imre

Kulcsszavak: versenyképtelenség, agrárstratégia, vállalatok közti integráció, vertikális integráció

Cikkünkben csatlakozunk Popp azon megállapításához, hogy a hatékonyságorientált stratégia a nemzetközi versenyképesség alapja, és ehhez szükséges lenne elérni a munkatermelékenység javítását, előtérbe helyezni a magasabb hozzáadott értéket eredményező termelési szerkezetet. A hazai agrár- és élelmiszer-termelés jelenlegi helyzete kedvezőtlen. A mezőgazdaság termelési szerkezete a növénytermesztés és állattenyésztés tekintetében az állattenyésztés rovására megbomlott, napjainkra az állattenyésztés aránya 40% alá csökkent. A tulajdonosi szerkezet szétaprózódott. A mezőgazdaság problémáinak hátterében mélyen meghúzódó okok is állnak, mint az együttműködési készség hiánya, a vevő-szállító kapcsolatokban jelentkező bizalomhiány, a termelők alacsony alkuereje, alulinformáltsága, alulképzettsége. A magas adóterhek erősítik a feketegazdaságot, a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet pedig elriasztja a külföldi tőkét. Jelen cikkünkben a vállalatok közötti együttműködések közül az integrációval foglalkozunk, mivel véleményünk szerint a magyar mezőgazdaság jelenlegi versenyképességének helyreállításában az integrációnak lehet kiemelt, központi szerepe. Az általunk kidolgozott szempontrendszer szerint a magyar mezőgazdaság versenyképességét korlátozó akadályok megszüntetésének lehetséges megoldási módját, a hatékonyság növelését három lépcsőben képzeljük el. Első lépcsőként a mezőgazdasági termelők szakmai felkészültségét, ezt követően második lépésben az alkuerejüket kellene növelni, végül a termelők, feldolgozók, kereskedők közötti vertikális integrációs formák kialakítását kellene jobban ösztönöznie az új agrárpolitikának. Véleményünk szerint az integráció ugyanis a hatékonyság növelésének fontos eszköze, melyet az agrárstratégiának kiemelten kellene kezelnie. Az ily módon megvalósított hatékonyságnövelés véleményünk szerint mindenképpen kedvező hatást gyakorolhatna hosszú távon a magyar mezőgazdaság foglalkoztatottsági mutatóira, hiszen az integrációs együttműködésekre alapozott hatékonyságnövekedés által hosszabb távon emelkedhetne a mezőgazdasági termelők jövedelme. A termelők szakmai felkészültségének és alkuerejének növelése által egy igazságosabb jövedelemelosztás valósulhatna meg a termékpályán belül, mely hosszabb távon kedvező hatást gyakorolhatna a mezőgazdaságban foglalkoztatottak elöregedő korszerkezetére is, ugyanis a mezőgazdaság vonzóbb életpályát tes-tesíthetne meg a fiatalabb korosztály számára is. Az általunk kidolgozott elképzelés összhangban áll a KAP 2014–2020-as reformjában megfogalmazott életképes élelmiszer- termelés megvalósításának céljával, mely a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítását tűzte ki céljául, valamint a fiatal gazdák induló támogatási programjával is.

Teljes cikk