A mezőgazdasági üzemszabályozás adaptációs lehetőségei nyugat-európai modellek alapján

Orlovits Zsolt — Kovács László

Kulcsszavak: agrárüzem, forgalmi egység, üzemalapítás, rendelkezési jog

Magyarországon mindez idáig hiányzik a termelési erőforrásokat jogi egységbe, dologösszességbe olvasztó agrárüzem intézménye. A parcellaforgalom kizárólagossága miatt hazánkban nem alakult ki az agrárüzem egészére alapított tranzakciók gyakorlata (üzemadásvétel, üzemhaszonbérlet) és általában hiányzik az ezt megalapozó üzemi leltár alkalmazása is.
Az üzemszabályozás a vállalkozási formák körében jelentősen növelné az átlát-hatóságot. Minden mezőgazdasági vállalkozásról egyértelműen megállapítható len-ne, mely üzem vagy üzemek tartoznak hozzá, ugyanakkor egy üzemhez csak egyetlen vállalkozást lehetne hozzárendelni (üzemazonosság elve). Az üzemalapítás egyéb kritériumaival (szakirányú végzettség, helyben gazdálkodás kötelezettsége) kiegészítve ez a szabályozási mód hatékonyabban szoríthatná vissza a termőföldek, gazdasági épületek és felszerelések adásvétele, haszonbérlete, öröklése során a spekulatív ügyleteket és megakadályozhatná az életképes üzemegységek szétbontását.
Az üzemtörvény megalkotásával mód nyílna a jelenlegi formájában igen össze-tett, több funkciót egyidejűleg ellátó, ezáltal nehezen értelmezhető földforgalmi tör-vény tehermentesítésére. Mivel az új Polgári Törvénykönyv a szektorsemlegesség elvét követi, az üzemszabályozási törvénynek egyes polgári jogi területeket is közvetlenül érintenie kell. Az agrárüzemek feloszthatóságát például mind családjogi (házastársi vagyonközösség felbontása), mind pedig öröklési jogviták esetére rendezni szükséges. Az üzemegység-alapú szabályozás a mezőgazdasági vállalkozások hitel- képességét is javítaná, hiszen jelzálogalapú hitelezés esetén akár a teljes üzem forgalmi értéke képezhetné a fedezetet.

Teljes cikk