A borkereskedelem versenyképességének elemzése a hagyományos és az újvilági bortermelő országokban

Balogh Jeremiás Máté

Kulcsszavak: komparatív előnyök, borágazat, ó- és újvilági országok, panel regressziós becslés, Q17, Q37

Az elmúlt évtizedekben a nagy, tradicionális európai bortermelő országok exportrészesedése a világ borpiacán fokozatosan csökkent, míg az újvilági bortermelők részesedése a borexportból jelentős mértékben növekedett. Ennek fényében fontos annak vizsgálata, hogy milyen tényezők befolyásolják a borkereskedelmi versenyképességet ezekben az országokban.
A kereskedelmi versenyképességi kutatások többnyire a Balassa Béla által kifejlesztett komparatív előny indexek, illetve azok továbbfejlesztett változatainak elemzésén alapulnak, az ökonometriai modellek használata a nemzetközi versenyképesség tényezőinek kutatására azonban még ritkán alkalmazott technika.
A tanulmányban a borágazat versenyképességét és az azt meghatározó tényezők kapcsolatát elemzem 31 európai és újvilági bortermelő országban, a világ borpiacára irányuló kereskedelmével összevetve. A versenyképesség elemzéséhez négy különböző regressziós modellt becsültem, a versenyképességet befolyásoló tényezők hatásainak vizsgálatára a panelbecslés korrigált hibáinak módszerét alkalmazva. A regressziós becslés eredményei azt mutatják, hogy a természeti adottságokkal való ellátottság, a gazdasági fejlettség, a termőterület nagysága, a nagyobb népesség és a kormányzati hatékonyság pozitív irányban befolyásolhatják a borkereskedelmi versenyképességet. Emellett az eredmények igazolják, hogy az újvilági bortermelő országok jelentős kereskedelmi versenyelőnnyel rendelkeztek a vizsgált időszakban.

Teljes cikk