Archívum » 2015 » 2015. 06. szám » Péli László – Némediné Kollár Kitti – Tóth Tamás: A hungarikumok magyarországi és nemzetközi megítélésének főbb aspektusai az egyetemi hallgatók körében
A hungarikumok magyarországi és nemzetközi megítélésének főbb aspektusai az egyetemi hallgatók körében
Péli László – Némediné Kollár Kitti – Tóth Tamás
Kulcsszavak: hungarikum, eredetvédelem, hazai és nemzetközi szabályozás, értelmiségi fiatalok fogyasztási szokásai, Q13
Jelen kutatás során a magyar felsőoktatás több szegmensét kérdeztük meg a hungarikumokról kialakult imázsról és annak részleteiről. Megállapítható, hogy a hungarikum elnevezés köznyelvi használata, annak jelentéstartalma nem változott a 2012. évi törvényi szabályozás óta. A fogalom pontos jelentése nem vagy csak kevéssé ismert a magyar felsőoktatásban tanulók körében. Következtetésként levonható, hogy a magyar hallgatókkal történő összehasonlításban a külföldi hallgatók kevésbé ismerték a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó termékeket/értékeket. A felmérés alátámasztja az indokoltabb, célzottabb országos marketing szükségességét, valamint a témában való hangsúlyosabb megjelenést a hétköznapokban. Továbbá fontos arról is szót ejteni, hogy a magyar gazdaság manapság nehéz helyzetben van, ugyanis a vidék alapvető funkciói megkoptak. A vidék alapvető funkciói alatt értjük – melyek jelentős részben kapcsolódnak a mezőgazdasághoz – a vidéki lakosság megtartását a megfelelő jövedelmi viszonyok biztosítása révén; a vidéki települések alapvető infrastruktúrájának fejlesztését, megóvását; a vidéki táj és természet jó állapotban való megtartását; a fenntartható mezőgazdaság erősítését; a turizmus, illetve a helyi ipar támogatását. Többek között ezen problémák megoldásához segítséget nyújthat a hagyományok megőrzése és továbbvitele. A vidéki hagyományok jelentősége csökkent, melynek legfőbb okozója napjaink globalizált társadalma, hiszen a fogyasztói társadalmi szokások a vidéki jellegű, periférikus településeken is egyre erőteljesebben a városiasodás jegyeit mutatják. Ennélfogva nemcsak a háztáji gazdálkodás szorul vissza – melynek eredménye volt a vidéki területek gondozott környezete –, hanem a vidéki szokások, hagyományok, illetve mesterségek is háttérbe szorulnak, majd néhány generációt követően eltűnnek. Mindezekre válaszul rendkívül fontos szerep jut a közösségszervező és egyéni felelősséget erősítő kezdeményezéseknek, mint a Hungarikumok Gyűjteménye, valamint a Magyar Értéktár.
Teljes cikk