Archívum » 2016 » 2016. 03. szám » Apáti Ferenc – Kurmai Viktória – Felkai Beáta Olga – Kicska Tibor – Kovács Evelin: A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar helyzete, fejlődési lehetőségei és korlátai
A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar helyzete, fejlődési lehetőségei és korlátai
Apáti Ferenc – Kurmai Viktória – Felkai Beáta Olga – Kicska Tibor – Kovács Evelin
Kulcsszavak: zöldség, gyümölcs, feldolgozóipar, stratégia, ÉFS, Q18
A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar súlyát, gazdasági jelentőségét jól jellemzi, hogy a magyarországi 2,5 millió tonna zöldség-gyümölcs termés felét a feldolgozóipar vásárolja fel – évi mintegy 50-60 milliárd Ft értékben. Ebből hozzávetőlegesen 200 milliárd Ft értékű készterméket állít elő, melynek kétharmadát külföldi piacokon értékesíti. A felvásárolt alapanyag mennyisége és az előállított késztermék értéke egy évtizede stagnáló, bizonyos tekintetben enyhén csökkenő tendenciát mutat. A feldolgozóipari szakágazatok többsége a termelés volumenét tekintve kisebb vagy nagyobb mértékű visszaesést szenvedett el, néhány szakágazat tudott csak szinten maradni, esetleg növekedni. Az ágazati stagnálás vagy visszaesés, azaz a fejlődés elmaradása négy alapproblémára vezethető vissza: az alapanyag-termelés visszaesése (néhány fajtól eltekintve a termelés alacsony színvonala, hektikussága, kiszámíthatatlansága jellemző); számos feldolgozóipari szakágazatban a kapacitások alacsony szintje, ami összefügg a fejlesztéshez szükséges tőke hiányával; továbbá a munkaerő mennyiségi és minőségi elégtelensége; valamint a marketingtevékenység, logisztika és nyomon követés nem kielégítő színvonala. Ezen problémákra rövid távon megoldást kell találni a zöldség-gyümölcs termesztés színvonalának jelentős fejlesztése, az alapanyag-beszállítás terén a szerződéses fegyelem fokozása, valamint az integrációs tevékenység kiemelt fejlesztése révén. Továbbá biztosítani kell a GINOP-ban az „annexes” közepes méretű vállalatok, nemzeti forrásból pedig a nagyvállalatok támogathatóságát, valamint a szakképzett munkaerőbázis megteremtését, ezek hiányában ugyanis sem a szükséges tőke, sem a képzett munkaerő nem áll majd rendelkezésre az előrelépéshez. A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar fejlődéséhez szükséges pozitív gazdasági környezet kialakítása számos radikális intézkedést kíván meg, aminek végrehajthatósága a jelenlegi szabályozó környezetben meglehetősen kérdéses.