Égetéses hasznosítású „zöldenergia” (biomassza) nemzeti stratégia alapvető tényezői

Gergely Sándor

Kulcsszavak: területhasználati módok, „zöldenergia” klaszter, klaszter aktorok, aktorok korrekt viszonya, koherens közgazdasági és jogi szabályozás

A jelenlegi trendek alapján megállapíthatjuk, hogy a „zöldenergia” termelés alapvető jelentőségűvé válik a termőföld hasznosításban. Munkánkban összevetjük az energetikai faültetvény, az energiafű, az energiakender, a kínai nád révén történt területhasznosítás jellemzőit. Ezeket a piaci pozíció, a tőkeigény és jövedelmezőség, a nemzetgazdasági és/vagy regionális hatás, valamint a környezet és társadalmi hatás szempontjai szerint vesszük górcső alá. Megállapítottuk, hogy azok a növények, amelyek hasznosításai „zöldenergia” alapanyagként is szóba jöhet egyre kedvezőbb piaci pozíciót érhetnek el.

Az égetéses hasznosítású „zöldenergia” (biomassza) Nemzeti Stratégia kialakítását a Nemzeti Stratégia alapozott Gazdasági Stratégia, valamint az ennek részeként kialakítandó Energetikai Stratégia alapozhatja meg. Magyarország szegény a fosszilis energiahordozókban, de gazdag készletekkel rendelkezik a megújuló energiaforrások területén az átlagosnál jobb a napenergia ellátásunk, átlagos vagy helyenként gyengébb a szélenergia, az ország fekvéséből a környező országok éghajlati és terepviszonyaiból következően közepesnél rosszabb a vízenergia kapacitásunk. Kiemelkedően jó geotermikus lehetőségekkel rendelkezünk, amelyek kiaknázása gyengének minősül. A „zöldenergia” (biomassza) területén vannak a legnagyobb tartalékaink, mégpedig mind a három hasznosítási irányra érvényes ez. Terjedelmi korlátok miatt munkánkban a biogáz, a motorhajtóanyagok és a tüzeléses hasznosítás változatok közül az utóbbi Nemzeti Stratégiai vonatkozásaival foglalkozunk.

A „zöldenergia” tömeges termelésének és hasznosításának tényezői közül kiemeljük a növekvő fosszilis energiahordozó árakat, a fokozott nemzetgazdasági függést a nemzetközi energiapiactól, az átfogó nemzeti „zöldenergia” program szükségességét, a kedvező EU és nemzeti közgazdasági szabályozás elengedhetetlen voltát mikroszinten pedig a biomasszatermelők és az energetikai felhasználók összefogását klaszterekbe szerveződését.

Nem lehet sikeres nemzeti „zöldenergia” programot megvalósítani koherens jogi és közgazdasági szabályozás nélkül, amelynek alapvonása a legalább 10 évre szóló kiszámítható szabályozás, a termelői- szolgáltatói- felhasználói tartós együttműködés feltételeinek kialakítása, előírása és garantálása. A szabályozásnak olyan tartósan belső egyensúlyokkal működő rendszereket kell kialakítani és támogatni, amelyek munka- tőke– és kockázat arányosan osztják el az egész vertikum jövedelmét a résztvevők között. A nemzeti „zöldenergia” program aktorai a klaszter centrum, a föld és erdőtulajdonosok, tartós földbérlők, a szolgáltatók, valamint a tudományos és önkormányzati háttér. A nemzeti „zöldenergia” program az energiafüggőség enyhítésén kívül számos területen fejt ki kedvező hatást az agrár és vidékfejlesztésben többek között enyhítheti a területi fejlődési különbségeket, új foglalkoztatási lehetőséget jelent, új termelési kultúra meghonosítását segíti elő.

A Kormány által elkészített és az Országgyűlés által megalkotott koherens nemzeti „zöldenergia” stratégia megvalósítása a jövő várható energetikai kihívásaira adandó érvényes válasz lehet.

Teljes cikk