A közös agrárpolitika és az intézményi közgazdaságtan összefüggései

Vásáry Viktória

Kulcsszavak: Új Intézményi Közgazdaságtan, politika-függő tranzakciós költségek, célcsoport szűkítés – költség kapcsolat, az EU Közös Agrárpolitikája

Az EU közös agrárpolitikája olyan sajátos cél- és eszközrendszerrel rendelkezik, amely speciális, a végrehajtáshoz komoly nemzeti intézményi háttér jelenlétét is feltételezi, igényli. Amennyiben azonban a szükséges eszközök alkalmazására az esetleges elégtelen intézményi keret-feltételek következtében nem vagy részben kerül sor, akkor veszélybe kerül a kitűzött célok megvalósulása. Az agrárpolitika tehát kizárólag megfelelő intézmény-rendszerben hajtható végre maradéktalanul.

A támogatások lényeges hányadát kitevő Garancia kifizetésekért felelős rendszer kulcselemének tekintett Kifizető Ügynökség és a Garancia Részlegben domináns közvetlen támogatások kifizethetőségéhez nélkülözhetetlen Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer működésének önálló elemzése lényeges feladat. Ám azon túlmenően szükségesnek tartom azt, hogy tágabb kontextusban, az institucionalista közgazdaságtan, pontosabban a figyelmét az információs hiányosságokra és a tranzakciós költségekre is kiterjesztő, új intézményi közgazdaságtan keretében is megvizsgáljam azokat.

A tagországok kormányainak delegált, kifizetéssel összefüggő feladatok elvégzésével kapcsolatos információ aszimmetrikus jellege szükségessé teszi, hogy a Közösségi intézmények, az Európai Bizottság, magas szinten tegyenek eleget a monitoring, az ellenőrzés és a végrehajtás kívánalmainak. A Közös Agrárpolitikára jellemző megosztott menedzsment hiányosságai olyan problémának tekinthetők, melyekkel mind a régi, mind az új tagállamokban szembe kell nézni, és melyek a megbízó-megbízott (principal-agent) modell segítségével leképezhetők.

A tranzakciós költségeken belül figyelmünket elsősorban a politika-függő tranzakciós költségekre szükséges fordítani. Ez a terület az elmúlt 13 évben folyamatosan változó KAP esetében egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen egyrészt lényeges kérdés az, hogy az adott politika módosítása során az új típusú intézkedések végrehajtása a korábbinál több vagy kevesebb költséget ró az érintettekre, másrészt az, hogy hogyan érdemes alakítani az intézkedés költség-célzottság (célcsoportok lehatárolási szintje) közötti arányát.

Teljes cikk