A különböző szamócatermelési módok jövedelmezősége Magyarországon

Gubacsiné Marton Fanni – Török Áron

Kulcsszavak: szamóca, szabadföld, bakhát, hideghajtatás, Q12, Q13

A szamócatermesztés a bogyósgyümölcsűek között világszerte meghatározó szerepet tölt be, termőterülete Magyarországon is nőtt az elmúlt években. Magyarországon a szamóca piacát jellemzően a friss termék fogyasztása határozza meg, a hazai termelésű gyümölcs leginkább a magyar fogyasztók asztalaira kerül, ugyanakkor az itthoni érésidőn kívül az import dominál. Magyarországon a szamócatermesztés technológiái közül leginkább a szabadföldi, a fóliatakarásos bakhátas, illetve a fóliasátras hideghajtatás terjedt el. Az ezek közül a legmodernebbnek számító hajtatás leginkább a Lajosmizse környéki termesztőtájon és a fiatalabb gazdák körében gyakori, és a technológia megvalósításához sok esetben az Európai Unió fiatal gazda pályázatai is hozzájárultak.
A tanulmány a legfontosabb magyar termesztőtájakon végzett termelői interjúk alapján vizsgálja a három említett termesztéstechnológia jövedelmezőségi viszonyait. A terméshozamon túl a szamóca esetében az érési időpont határozza meg leginkább az árbevétel alakulását, hiszen a hazai szamócaszezon elején (és végén) jóval magasabb értékesítési ár realizálható. A három vizsgált művelési mód beruházási igénye jelentősen különbözik egymástól, és a fenntartási (üzemeltetési) költségek is eltérőek. A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy rövid távon és alacsonyabb rendelkezésre álló kezdőtőke esetén a szabadföldi termesztésmód a legjövedelmezőbb, azonban közép- és hosszú távon a hajtatásos módszer előnye szembetűnő.

Teljes cikk