Egy magyar sertéságazati integráció pénzügyi modellezése

Marczin Tamás – Balogh Péter – Nagy Lajos

Kulcsszavak: integráció, sertéságazat, versenyképesség, sertéshús, ökonómia, G1, Q13, Q14

Jelen vizsgálat egy most is sikeresen működő magyarországi nagyüzemi sertéstelepet figyelembe véve mutatja be az integráció által nyújtott pénzügyi előnyöket, amelyek egy tárgyév gazdálkodásában is jól mérhetően megmutatkoznak. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági ágazatok versenyképességét nagyban befolyásolja a termelés pénzáramainak tervezhetősége és a nehezen előre jelezhető gazdasági események kiküszöbölése. A sertéstenyésztésben a fenti kitételek különösen fontos szerepet játszanak, mivel egy olyan forgóeszköz-igényes ágazatról van szó, amelyben akár egy rövidebb periódusban felmerülő bevételi zavar vagy pluszköltség felmerülése is termelési nehézségekhez, illetve kisebb termelők esetében akár fizetésképtelenséghez is vezethet. Ezt a problémát felismerve több vezető sertéstenyésztő ország olyan szintre fejlesztette integrációját, hogy akár a teljes termékpályát is átfogják, amely így a tenyészalapanyagtól kezdve a takarmányon át egészen a feldolgozásig szabályozva van. Ebből következően pedig a termelők a nagyobb volumen által alapanyag-beszerzéskor jelentős költségmegtakarítást érhetnek el, másrészt a végtermék értékesítése után bevételeiket is pontosan tudják tervezni. Az említett példa hazánkban kevésbé figyelhető meg közvetlenül a sertéságazatban, azonban fontos megemlíteni, hogy vannak olyan szövetkezések, ahol ezeket a módszereket alkalmazzák, és általában a fizetési határidők csökkentésével vagy a végtermék szervezett elosztásával érnek el pluszbevételt.
Ahhoz, hogy az itthon alkalmazott módszerek sikerességét mérni lehessen, jelen vizsgálatban egy pénzáramokat alkalmazó modell felállítására került sor, melynek alapját egy 600 kocával termelő telep gazdálkodási adatai adták, levetítve a szabadpiacra és az egyik hazai vezető integrációra. A kiadási oldalon fontos kiemelni a költségek felmerülésének ütemét, ami akár heti szintű is lehet. Az így kapott adatokat különböző hatékonysági számításokkal lehet összevetni.
Az eredmények elemzése alapján megállapíthatóvá vált, hogy az integrációhoz tartozó modell sikeresebbnek bizonyult, mivel bevételi és hatékonysági mutatók tekintetében is magasabb értékek jelentkeztek. Fontos megállapítás, hogy a jelen előnyök minimális ráfordítással elérhetők, azonban éves szinten akár több millió forintos előnyt is jelenthetnek egy ilyen méretű termelőüzem gazdálkodásában.

Teljes cikk