Archívum » 2020 » 2020. 04. szám » Szőke Viktória – Kovács László: Mezőgazdaság 4.0 – relevancia, lehetőségek, kihívások
Mezőgazdaság 4.0 – relevancia, lehetőségek, kihívások
Szőke Viktória – Kovács László
Kulcsszavak: mezőgazdaság 4.0, digitális mezőgazdaság, precíziós gazdálkodás, Covid–19, O33, Q10, Q16
Az ipar 4.0 fogalma mellett már magyar nyelven is találkozunk szakmai portálokon, illetve szakmai kiadványokban a mezőgazdaság 4.0 fogalmával. A fogalom nemzetközi viszonylatban is egyre elterjedtebb: az Agriculture 4.0 (német nyelvterületen Landwirtschaft 4.0), illetve szinonimaként a smart agriculture, smart farming vagy digital agriculture kifejezések a szakmai és tudományos diskurzus részeivé váltak. Az egyre szélesebb körű nemzetközi és hazai használat ellenére itthon a mezőgazdaság 4.0 fogalom felbukkanása a szakirodalomban még nem gyakori.
A mezőgazdaság 4.0 fogalma azonban bővebb, mint a precíziós gazdálkodásé: míg utóbbi inkább a mezőgazdasági gépek hatékonyságát írja le, előbbit a különböző – akár külső forrásokból származó – adatokon alapuló, az adatokat összekapcsoló és egymással folyamatosan kapcsolatban lévő eszközök és megoldások jellemzik. A precíziós gazdálkodás – a mezőgazdaság 3.0 – így előfeltétele a mezőgazdaság 4.0 létrejöttének.
A mezőgazdaság 4.0 az adatokról, az adatok összekapcsolásáról és az adatok alapján meghozott, részben automatizált döntésekről szól. A mezőgazdaság jelenleg zajló, 4.0 átalakulása így részben túlmutat a mezőgazdasági telep – szűken vett – területén és tevékenységén.
Az adatok összekapcsolásának és az ezekből származó megoldásoknak számos előnye van; például kevesebb üzemanyagot, műtrágyát és növényvédő szert kell kijuttatni, így a környezeti terhelés csökkenthető. A folyamatos adatgyűjtés az azonnali beavatkozást is (pl. permetezés) lehetővé teszi. A digitalizálás révén az adminisztrációs feladatok elvégzése és a munkafolyamatok szervezése is könnyebbé válik.
Az adatokon alapuló mezőgazdaság azonban kihívásokat és veszélyeket is hordoz magában. Kihívásként jelenik meg például az adatfeldolgozás kérdése, a megfelelő vezeték nélküli internetkapcsolatok kiépítése, az adatok kompatibilitása, illetve az ezekhez kapcsolódó jogi kérdések, míg lehetséges veszélyforrásként adatbiztonsági, adattulajdonjogi kérdések merülnek fel.
A digitalizáció folyamata – a kihívások és veszélyek ellenére – a Covid–19-járvány hatására felgyorsulhat.
Teljes cikk