Hízóalapanyag-előállításra specializálódott magyarországi sertéstelep létesítésének és üzemeltetésének költség-jövedelem és megtérülési viszonyai

Szántó László – Szűcs István – Szőllősi László

Kulcsszavak: sertéságazat, hízóalapanyag, modellkalkuláció, beruházáselemzés, esettanulmány, D24, M11, Q12

A magyarországi sertéshizlalás nemzetközi összehasonlításban magas önköltsége alapvetően a genetikai alapokra, a tartás- és takarmányozástechnológiára, illetve a méretgazdaságossági kérdésekre vezethető vissza. Hazánkban a technológia azért is kiemelt kérdés, mert e tekintetben jelentős a lemaradásunk a fejlett európai versenytársakhoz képest.
A tanulmány célja, hogy esettanulmány jelleggel bemutassa egy zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, kizárólag hízóalapanyag-utánpótlás előállítására szakosodott sertéstelep termelési és gazdasági mutatóinak alakulását a jelenlegi gazdasági környezetben. Ehhez a Szerzők primer adatgyűjtésen alapuló gazdasági kalkulációt (determinisztikus elven működő szimulációs modellt) készítettek, modellezve a telep reál- és pénzügyi folyamatait. A modell nem a számviteli nyilvántartásokból vezeti le a legfőbb gazdasági mutatókat, hanem a technológiai paraméterekből indult ki és a felmért naturális ráfordításokhoz rendeli azok egységárait. Az adatgyűjtés a 2017–2019 közötti időszakra irányult, és magában foglalja a termelési és technológiai adatokat, az input- és outputárakat, valamint a fajlagos költségtételeket.
A bemutatott, zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, hízóalapanyag-utánpótlás előállítására szakosodott sertéstelep nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő termelési mutatókkal (kocaforgó, választott malacok száma, munkaerő-hatékonyság) jellemezhető, s ennek eredményeként a tevékenység jövedelemtermelő képessége is kedvező. Az egy kocára jutó nettó jövedelem 74 ezer forint, a költségarányos jövedelmezőség 19,7%. Ezzel magyarázható, hogy a tőkebefektetés megfelelő megtérülést mutat (IRR = 8,6%), amelyet a jelenlegi támogatási politika és finanszírozási környezet még kedvezőbbé tesz a vállalkozások számára. A kapott eredmények általánosíthatósága a vizsgálat esettanulmány jellegéből adódóan korlátos. Ugyanakkor az eredmények alátámasztják azt, hogy a hasonlóan nagy tőkeigényű, nagyméretű, nemzetközi szinten is korszerűnek tekinthető üzemek kialakítására szükség van a hatékonyság és a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében. Természetesen ehhez megfelelő genetika, takarmányozástechnológia és szakértelem is szükséges.

Teljes cikk