Az akvakultúra-ágazat globális, európai és magyarországi fejlődése

Ózsvári László – Máté Marietta

Kulcsszavak: víziállat-termelés, akvakultúra, halászat, haltermelés, halfogyasztás, Q17, Q22

Az elmúlt hét évtizedben a víziállat-termelés kibocsátása növekedett a leggyorsabban az állattenyésztési ágazatok közül, aminek üteme még a baromfiágazatét is meghaladta, és nagyon jelentős szerepet játszott a fejlődő országok lakossága fehérjeigényének kielégítésében. A világ víziállat-termelése az 1950. évi 19,3 millió tonnáról folyamatosan nőtt, míg 2018-ban elérte a 178,6 millió tonna termelési értéket, gyakorlatilag megkilencszereződött. A nyolcvanas évek közepétől a globális víziállat-termelés bővülését az akvakultúra-ágazat fejlődése tette lehetővé (különösen Ázsiában és azon belül Kínában). A globálisan zsákmányolt és tenyésztett víziállatok 87,6%-át (156,4 millió tonna) humán fogyasztásra értékesítették, az átlagos éves víziállat-fogyasztás világviszonylatban 20,2 kg/fő volt 2018-ban. Magyarország bruttó édesvízi haltermelése 25-30 ezer tonna volt átlagosan az elmúlt 20 évben, és a víziállatok importja átlagosan négyszeresen haladta meg az export (elsősorban élő áruhal) értékét. A hazai lakosság halfogyasztása (6,8 kg/fő) jelentősen elmarad az uniós tagországok (23,1 kg/fő) átlagértékétől, gyakorlatilag a legkisebb az EU-n belül, de folyamatosan emelkedik.

Teljes cikk