Merre tovább magyar vidék, magyar falu?

Magda Sándor – Bujdosó Zoltán – Szűcs Csaba – Holló Ervin

Kulcsszavak: vidék, gazdaság, foglalkoztatás, falvak, fejlesztési cél, támogatás, R11

Magyarország csatlakozása az európai Unióhoz minden szempontból stratégiai fontosságú volt. A csatlakozás révén adódó lehetőségek kihasználása, a vidékgazdaság fejlesztése napjaink komoly kihívása.
A témához kapcsolódó irodalom a vidéki társadalom és a vidéki területek felértékeléséről ír, ugyanakkor a vidék helyzete sok területen súlyos válságot mutat. Az eltérő adottságok és lehetőségek miatt az egyes vidéki területek fejlődése jelentősen eltérő, így súlyosan sérül az esélyegyenlőség.
A vidék gazdasági, ökológiai és társadalmi, kulturális funkciókkal rendelkezik. Ez az adottság azt jelenti, hogy okszerűen kell gazdálkodni a természeti erőforrásokkal, meg kell óvni az élő és élettelen környezetet, meg kell őrizni a biodiverzitás lehetőségeit és szerephez kell jutniuk a vidéki közösségeknek, valamint tanulmányozandók és meg kell tartani a csak vidéken megismerhető népi értékeket.
Ha fejlődést akarunk, akkor meg kell erősíteni a gazdasági alapokat. A vidékfejlesztés komplex tevékenység, melynek sikere nagyban függ a politikai elképzelésektől. A falvak jelentősen különbözhetnek, hiszen beszélhetünk: tanyás, aprófalvas és magas arányú cigány népességgel rendelkező térségekről.
Az elmaradott térségekben munkahelyek teremtése és a foglalkoztatás növelése nélkül nincs előrelépés. A társadalmi beilleszkedés útvonala az iskolán és a munkán keresztül vezet. De munka nincs, ha nincs legalább minimális iskolai végzettség, amihez az szükséges, hogy a szülők betartsák a tankötelezettségi törvényt. A gyerekek felzárkóztatásához leghatékonyabb intézménytípus a kis létszámmal működő családias kisiskola.
Sok esetben segít a közmunka, de csak azok az emberek kapjanak ilyen lehetőséget, akiknek a gyermeke iskolába jár. A közmunkásoknak – munka mellett – el kellene végezni legalább a 8 osztályt, hogy a szükséglethez és a továbblépéshez igazodó képzésre alkalmasak legyenek. A falutípusoktól függően differenciált képzésre van szükség.
kiemelten fontos a népességmegtartó erő fejlődése. Idő kell a legfontosabb gazdasági és szociális körülmények megteremtéséhez, meg kell oldani a lakhatást és a munkavállalást, a minőségi élet feltételeinek megteremtése pedig segíthet a helyben maradásban.
Újszerű elképzelés, hogy a MATE gyöngyösi tangazdasága segítségével és szervezésével indítják újra a falusi kertekben a termelést.
A vidék problémái súlyosak, de a vidéki területeken jelentkező nehézségek orvosolhatók, ám a megoldás igen összetett cselekvéssorozatokat kíván a kormánytól, az önkormányzatoktól és maguktól a lakosoktól is. A siker a települések élhetőségének megteremtésén múlik. A mezőgazdasági tevékenység jól szervezve sok ember foglalkoztatását oldhatja meg. Ezért törekszünk a gyöngyöshöz közeli falvak tevékenységét felmérni, a legjobb lehetőségeket feltárni és a kívánatos tevékenységhez tanácsot adni.
Indokolt a változtatás, sok esetben a zöldség-gyümölcs termelés arányának növelése, az öntözött területek kiterjesztése, az erőforrások fenntartható használata egyre sürgetőbb. A hatékonyság és versenyképesség javítása mellett a népességmegtartás, valamint a környezet- és tájvédelem is fontos célként kezelendő.
A 2016-os kutatás során részletes adatok és felmérések alapján határoztuk meg az egyes községek javasolt agrártermelését. Új kutatásunkban az adatbázis bővítése folyamatosan történik, így megítélésünk szerint az adatbázis alapján komoly következtetéseket vonhatunk le. Kutatásunk jelenlegi fázisában a hipotéziseket javaslatként fogalmaztuk meg.

Teljes cikk