Archívum » 2022 » 2022. 03. szám » Kőszegi Irén Rita: A Homokhátságon gazdálkodó néhány állattenyésztő gazdaság kilátásai, nehézségei
A Homokhátságon gazdálkodó néhány állattenyésztő gazdaság kilátásai, nehézségei
Kőszegi Irén Rita
Kulcsszavak: takarmány- és terményárak, állattenyésztés, szárazodás, Homokhátság, fiatal gazdák, Q15
Egy korábbi, 2017-2018-ban végzett primer kutatásom középpontjában a Homokhátságon gazdálkodó fiatal gazdák álltak. Választásom akkor azért esett erre a területre, mert véleményem szerint az itt gazdálkodók egyre súlyosbodó speciális problémákkal, kihívásokkal néznek szembe, melyek kifejezetten a vizsgált területre jellemzőek. A gazdákhoz akkoriban a hólabdamódszer segítségével jutottam el. Jelenlegi célkitűzésem az volt, hogy az akkor állattartással illetve vegyes gazdálkodással foglalkozó néhány homokháti gazdához visszalátogassak és megkérdezzem őket arról, hogy milyen változások érték azóta a gazdaságukat, hogyan látják az állattenyészés jelenlegi helyzetét, milyen nehézségekkel kell szembenézniük, milyen mértékben sújtja gazdaságukat az aszály, a növekvő takarmány- és terményár, milyen tényezők befolyásolják a gazdaságuk jövőjét, akár fennmaradásukat, milyen tényezők jelentenek kockázatokat. A jelenlegi látogatásom során megállapítottam, hogy az állatbetegségek megjelenése (madárinfluenza, afrikai sertéspestis), a felvásárlási árak változásai és a takarmány-és terményárak alakulása, a birtoknagyság mind meghatározzák a meglátogatott gazdaságok jövőjét. A meglátogatott gazdák többsége ugyan nem tervezi az állatállomány bővítését, a jelenlegi állomány megtartása vagy minimálisra csökkentése a cél, de ezt nagymértékben befolyásolja a gazdaság állattenyésztési ágazata. Az állattartással egyik gazdaság sem szeretne teljesen felhagyni, a sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdák is inkább kivárnak és a kocaállományt részben csökkentik, nem a teljes állományfelszámolás a céljuk. A húsmarhatartás számára kedvező, ha extenzív körülmények között tudják tartani az állatokat és az év jelentős részében a legeltetéses állattartás megoldható. A tejelő szarvasmarha tartással foglalkozó gazdaság a modernizálásban látja a jövőt, mivel a munkaerőhiány jelentős a mezőgazdaság ezen szegmensében is. A korábbi látogatásom során is nehézségként említették a fiatal gazdák a termőföld vásárlást, ami napjainkra még inkább jellemző és érezhető. A gép és eszközállomány bővítését és modernizálását mindegyik gazdaság a tervei között szerepelteti, aki elavult gép és eszközállománnyal rendelkezik, igyekszik azt fiatalítani, korszerűbb, modernebb eszközökre cserélni. Összességében nem egyértelmű, hogy javult-e a helyzetük az eltelt évek alatt, azonban bizakodásra ad okot, hogy bővíteni kívánják gazdaságukat vagy legalább is folytatják tevékenységüket.
Teljes cikk