Az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország növénytermesztésére

Szabó Levente – Nábrádi András

Kulcsszavak: ökológiai gazdálkodás, precíziós növénytermesztés, zöld megállapodás termelési stratégia, szabályozás felülvizsgálata O13, Q15

DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.1.t.pp_31-51

Az európai szántóföldi növénytermesztés, benne a magyar is óriási dilemma előtt áll: hogyan járuljon hozzá a globális élelmiszer-ellátáshoz és miként tartsa fenn azt, miközben csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, viszont tartsa fenn a biológiai sokféleséget, de szorítsa vissza a társadalmat és a környezetet potenciálisan károsító ráfordításokat, miközben biztosítja, hogy ne kerüljön ki több termőterület a termelésből? Nem beszélve arról, hogy az éghajlatváltozás kezelésének egyre sürgetőbb szükségessége is többletfeladatokat ró az EU mezőgazdaságának döntéshozóira. Az Európai Zöld Megállapodás (GD) keretében a „Termőföldtől a villáig” (F2F) stratégia az éghajlat semlegességének 2050-ig történő elérését segíti elő, és 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését célozza meg. Ennek eléréséhez az élelmiszer-termelésben jelentős módosításra, a növényegészségügyi stratégiák átállítására és a mezőgazdasági ágazatban az innováció felgyorsítására lesz szükség. A tanulmány ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Első feltételezésünk (A1), hogy a GD és az F2F stratégia problémamentesen kivitelezhető, veszteség nélkül megvalósítható. Második feltételezésünk (A2), hogy a jelenleg is rendelkezésre álló know-how-megoldások, a precíziós mezőgazdaság technológiai feltételei adottak, ezek összessége már most igazolja az A1 megvalósíthatóságát. A szaktanulmányban mindezek igazolása érdekében áttekintettük a DG-vel és az F2F-fel kapcsolatos legújabb, aktuális szakirodalmakat. Az A1 esetében megállapítottuk, hogy a szakirodalomban pró és kontra megállapítások lelhetők fel. A summás megállapítás viszont nem pozitív. A tanulmányok adatokon-kalkulációkon alapuló megállapítása az, hogy az EU mezőgazdasága óriási többletkiadásoknak néz elébe, ha szinten kívánja tartani a termelést, és csökkenteni akarja a környezeti terhelést. Számításaik alapján több ember kerül hátrányos helyzetbe a döntések miatt, ezért milliós nagyságrendű veszteség érheti a lakosságot. Ugyanakkor a cikk azt is bemutatja, hogy számos esetben létezik csökkentett vegyszerfelhasználás mellett is pozitív eredmény. A nemzetközi és a magyar gyakorlatban fellelhető technológiai és know-how-megoldások, ezek üzemszintű kísérleteinek tényadatai igazolják, hogy a DG célkitűzéseinek elérhetősége már most is részlegesen megvalósítható. Megállapításra került, hogy a precíziós technológiák rendszerszintű használata lehetővé teszi a naturális és ugyanakkor a gazdasági hatékonyság növelését. Munkánk során primer és a legújabb szekunder kutatások eredményeit használtuk fel. Bemutattuk a GD árnyoldalait, de azt is, hogy célzott támogatásokkal a fenntarthatóság és a GD célkitűzései közelíthetők. A 2022-es esztendőben bekövetkezett változások, az inputanyagok, benne a műtrágyák, növényvédő szerek drasztikus áremelkedése, az infláció 20 éve nem látott magassága, az energiaárak elszabadulása a növénytermesztést és kertészetet sújtó eddig szinte soha nem tapasztalt aszály arra hívja fel a figyelmet, hogy gyökeres technológiaváltásra, más gondolkozásra és szabályozásra van szükség. Mindezeket pedig azért, hogy legyen elegendő megfizethető élelmiszer Magyarországon, legyen exporttermék a közösségen belül és azon kívül, a mezőgazdaságban dolgozóknak legyen tisztességes megélhetése.

Teljes cikk