Vágyvezérelt gondolkodás vagy bizonyíték-alapú tervezés? Vélemények, viták az európai

Lakner Zoltán

Kulcsszavak: biotermesztés, EASAC, élelmezésbiztonság, környezetvédelem, ökológiai gazdálkodás, versenyképesség JEL-kód: Q10, Q18, Q19

DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.3.t.pp_201-211

Az Európai Unióban évtizedek óta tart a vita arról, hogy az agrárgazdaság fejlesztésében és az agrárpolitikai szabályozásban a gazdasági (ökonómiai) vagy a természet- és környezetvédelmi (ökológiai) szempontok kapjanak-e prioritást. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete 2022 áprilisában közzétett, programadó szándékú tanulmányában egyértelműen olyan élelmiszer-termelő rendszer kialakítását szorgalmazza, mely a célszerűnek vélt ökológiai szempontokat állítja előtérbe. Elemzéseink azonban azt igazolják, hogy a klímaváltozás, az élelmiszerek iránt jelentkező, szükségszerűen árnövelő hatású globális keresletnövekedés, a nemzetközi élelmiszer-ellátó hálózatok természeti (pl. járványok) vagy emberi (pl. háborúk) tényezők hatására kialakult bizonytalanságának időszakában, a bioökonómiára történő áttérés során nem indokolt a meglévő termelési lehetőségek kihasználtságának csökkentésére törekedni. A sok esetben vélelmekre vagy prekoncepció alapján összeválogatott forrásokra alapozott, divatos jelszavakat hangoztató javaslatok helyett bizonyítékokon alapuló, felelős, hosszú távú stratégia kialakítására van szükség. Az okszerű talajerő-gazdálkodás, a növénytermesztés- és az állattenyésztés megfelelő integrációja, a mezőgazdasági kibernetika és a precíziós gazdálkodás, a korszerű, génszerkesztésre alapozott biotechnológia alkalmazása, valamint az ökonómiai és ökológiai értelemben egyaránt optimális üzemméretek kialakítása egyidejűleg biztosítja a természeti, gazdasági és társadalmi szempontokat egyaránt kielégítő, fenntartható fejlődési pálya kialakítását Európa agrártermelésében.

Teljes cikk