Miért (nem) pályaelhagyók a(z agrár)kutatók?

SZABÓ ANETT KRISZTINA

Kulcsszavak: kutatói életpálya, Magyarország, agrárium, karrier Jel-kód: J24 J28 J43

DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.68.2.t.pp_168-185
Jelen tanulmány célja a kutatók pályaelhagyásával kapcsolatos ismereteink bővítése a következő kérdések megválaszolása mentén: Melyek azok a szegmensek, ahol a kutatók leginkább a kutatói életpálya elhagyását tervezik? Melyek azok a tényezők, amelyek a pályaelhagyást elősegítik vagy éppen gátolják? 117 kutató válaszát vizsgáltam 2022 telén primer standardizált kérdőíves felmérés során, melynek eredményeként látható, hogy a 45 év alattiak, az agrár- és biológiai tudományok képviselői és a nők gondolkoznak leginkább a pályaelhagyáson. A kérdőíves felmérés alapján megerősíthető, hogy a személyes anyagi nehézségek azok, amelyek leginkább eltántorító tényezőként hatnak a kutatókra. Az agrár- és biológiai tudományok képviselői ezen kívül még a kutatási források hiányát és az igazságtalan rendszert jelölték meg okként. Ezen három égető probléma mellett további 8 tényezőt emeltek ki a kutatók, melyek közepesen erős hatással bírnak pályaelhagyási szándékukra. A pályaelhagyást támogató tényezők segítségével meghatározható mind az agrár- és biológiai tudományok képviselőinek, mind pedig a válaszadók pályaelhagyási potenciálját leíró egyenese. A kutatók mellett, standardizált mélyinterjú keretében 3-3 agrárkutatás orientáltságú felsőoktatási intézmény és kutatóintézet összesen 7 vezetőjének tapasztalatát és véleményét tártuk fel a témában. A vezetők is a pénzügyi eredetű okokat jelölték meg elsődlegesnek, emellett még a tapasztalatszerzést és a szakpolitikai feladatok iránti igényt határozták meg a pályaelhagyási szándék fő okaiként. A vezetők kitértek arra is, hogy szerintük a sok negatív tényező mellett miért maradnak a kutatók így is a pályán. Bár a vezetők számára is egyértelmű, hogy rendkívül rögös úton kell a pályakezdő kutatónak végighaladnia, azonban az előrehaladási lehetőség, a pályázati lehetőségek, a nemzetköziesedés, az intézeti légkör és a regionalitás mégis a pályán tartja a legtöbb kutatót.
Teljes cikk