A nemteljesítő hitelek vizsgálata a mezőgazdaságban

ZÖLDRÉTI ATTILA - HERCZEGH ANDRÁS - VÖRÖS-ILLÉS IVETT - PÁLL ZSOMBOR

Kulcsszavak: pénzügyi szabályozás, agrár külső finanszírozás, idősorok elemzése, fizetési moratórium JEL- kód: G18, Q14, Q17

DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.68.5.t.pp_430-444
Az Európai Központi Bank 2024. január 12-én tette közzé a 2023. harmadik negyedévi jelentését a jelentős intézmények bankfelügyeleti statisztikáira vonatkozóan. A jelentés megállapítja, hogy a nemteljesítő hitelek (NPL) aránya stabil maradt, a harmadik negyedévében 2,27% volt. Magyarország tekintetében hasonló helyzetet mutat a Magyar Nemzeti Bank 2024. május 28-án megjelent Pénzügyi Stabilitási Jelentése, amely megállapítja, hogy a nemteljesítő hitelek aránya nemzetgazdasági szinten alacsony. A hazai ráta a vállalati szegmensben stagnált, így összességében a portfólióminőség továbbra is megfelelő. Az NPL-arány csökkenése 2020-ban megállt, majd trendváltást követően szintje enyhe ingadozás mellett stabilizálódást mutat. Jelen tanulmány kettős célt tűzött ki maga elé. Feltárni a mezőgazdasági inputanyagok és energiaárak elmúlt években tapasztalt növekedésének és az NPL alakulásának összefüggését, valamint rámutatni a változás hazai mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira. A szerzők első hipotézise (H1) szerint az input- és energiaárak alakulása – a piaci és nem piaci intézkedések ellenére – szignifikáns kapcsolatot mutat az NPL alakulásával. Második hipotézisük (H2) szerint a hazai mezőgazdasági kkv-szektort, azon belül is a mikrovállalkozásokat terhelik leginkább az NPL-változást kiváltó hatások. A szerzők a megalapozottságot az első hipotézis esetében korrelációs vizsgálattal, a második esetében idősorok analitikus elemzésével vizsgálták. A kutatásban újszerű a felhasznált mikroadatbázis, amely lehetővé teszi a nemteljesítő hitelek hitel és vállalati szegmensek szerinti vizsgálatát. Korábban csak nemzetgazdasági szintű adatok álltak rendelkezésre.
Az elvégzett vizsgálatok mindkét hipotézis megalapozottságát igazolták, így a szerzők az ezekből levonható eredmények és következtetések alapján arra matatnak rá, hogy – a hazai mezőgazdaság pénzügyi stabilitását befolyásoló tényezők további fokozott nyomon követése mellett – a komplex ágazati rezilianciaépítés folytatása a jövőben is kiemelten indokolt.
Teljes cikk