A magyarországi húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat koncentrációjának változása 2015–2021 között

RÁCZ ZSOLT – SZŐLLŐSI LÁSZLÓ

Kulcsszavak: Kulcsszavak: sertéshús-feldolgozás, TEÁOR 10.11, koncentrációelemzés, EMIS, Gini-index, Lorenz-görbe, HHI, CR4 JEL-kód: L11, L16, Q13

Teljes cikk
A sertéságazat a 2015–2021-es időszakban több válsággal is szembenézett, ilyen volt a Covid-19-pandémia, az afrikai sertéspestis járvány és a takarmányárak világpiaci árának jelentős drágulása 2021-ben. Az ipari szektorban ismert a méretgazdaságosság meghatározó szerepe. A koncentrációval mérhető, hogy egy-egy gazdasági ágazatban mennyire összpontosul nagyüzemek tulajdonában a termelés. A tanulmány célja, hogy a húsfeldolgozás, -tartósítás (TEÁOR 10.11) szakágazat szereplőinek méretét elemezve, meghatározza és összehasonlítsa a magyar sertéshús-feldolgozás koncentráltságát 2015-ben és 2021-ben. E területre fókuszálva javaslatot kívánunk tenni a magyar sertéshús-feldolgozás versenyképességének növelésére. Szekunder adatgyűjtés keretében az EMIS adatbázisából nyert adatokat első lépésként térképek segítségével dolgoztuk fel, és vizsgáltuk a tevékenység területi koncentrációját. A szakágazati koncentrációt tovább elemeztük négyvállalatos koncentrációs ráta (CR4), Herfindahl–Hirschman-index (HHI), Gini-index és Lorenz-görbe segítségével.
A kapott eredmények alapján a szakágazat koncentrációja magas. Ugyanakkor a szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy elmarad a fejlett nyugati országok (USA, Dánia) koncentrációjától. 2015-höz képest a mérlegfőösszeget vizsgálva 2021-ben a HHI, a CR4 és a Gini-index is növekedett. Ugyanezen időszakban az árbevétel alapján számított CR4 és Gini-index nőtt, a HHI pedig csökkent. A koncentráció növekedése azonban nem volt elegendő, hogy a magyar húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat koncentrációja utolérje a legversenyképesebb nyugati országok értékét. A magyar sertéshús-feldolgozás versenyképességének növekedését elősegítheti a koncentráció további fokozása és így a méretgazdaságosság növekedése. Éppen ezért javasolt a piaci szereplők közötti integrációs együttműködések létrehozása és kiszélesítése.
DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.68.6.t.pp_495-513