A magyar állattenyésztési ágazat kihívásai és lehetséges jövőképe

SZALAI ÁDÁM – KŐSZEGI IRÉN RITA – HOYK EDIT – FARKAS JENŐ ZSOLT

Kulcsszavak: Kulcsszavak: állattenyésztés, kihívások, Duna–Tisza közi homokhátság, fiatal gazdák. JEL-kód: Q18

Teljes cikk
DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.68.6.t.pp_514-532
A fejlett országokban az állattenyésztés kedvezőtlen környezeti hatásai egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, mint például az üvegházhatású gázok (metán, ammónia és dinitrogén-oxid) kibocsátása. Emellett olyan gazdasági és társadalmi problémák is megjelentek, mint az agrárgazdálkodók elöregedése, a kisgazdaságok és a háztáji állattartás visszaszorulása, mely jelentős hatással van a vidéki közösségekre, fokozódó kihívást jelent a vidékfejlesztés számára. A tanulmány a fent említett folyamatokat vizsgálja a magyar állattenyésztési ágazaton belül az 1990-es évektől napjainkig. A kutatás statisztikai adatok és szakpolitikai dokumentumok elemzésén, valamint a dél-alföldi régióban állattartással foglalkozó fiatal gazdákkal történő interjúk (n = 66) készítésén alapul. Eredményeink rámutatnak a hazai agrárszektor meghatározó folyamataira, az üzemkoncentrációra és az állatlétszám, valamint az állattartó gazdaságok számának jelentős csökkenésére, mely hatására a kistermelők szinte eltűntek az ágazatból. Emellett olyan fontos kihívások is felszínre kerülnek, mint az állattenyésztés multifunkcionális jellegének megszűnése vagy a gazdatársadalom generációváltásának elhúzódása, sikertelensége. Mindezek alapján elmondható, hogy az eddigi agrár-vidékfejlesztés jellegű keretben ezek a problémák hatékonyan már nem kezelhetők, paradigmaváltásra, célzott programokra és szakpolitikai eszközökre van szükség az állattenyésztés új fejlődési pályára állításához. Tudatos erőforrástervezés és generációk közötti kommunikáció, tudásátadás révén biztosítható az ágazat harmonikus fejlődése, amelyet a jól pozícionált fiatalgazda-támogatások szavatolhatnak.