Várható szerkezeti átalakulás a magyar mezőgazdaságban

KAPRONCZAI ISTVÁN

Kulcsszavak: Kulcsszavak: állattenyésztés, üzemszerkezet, termelési szerkezet, üzemméret, ár, költség, támogatás, beruházás. JEL-kód: Q12, Q14, Q18

Teljes cikk
vMagyarország állattenyésztése az 1980-as évek közepére elvesztette dinamizmusát, a rendszerváltástól kezdődően pedig válságba került. A kedvezőtlen folyamatok az uniós csatlakozás után tovább erősödtek. Mindezek következtében megbomlott a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya, tovább egyszerűsödött a hazai mezőgazdaság termelési szerkezete. Egyes vélemények szerint ugyanakkor az elmúlt években a legsikeresebb beruházási támogatási pályázatok az állattenyésztést érintették, ami az ágazat fellendülését eredményezheti. A tanulmány célja ennek bizonyítása vagy megcáfolása. A megfogalmazott hipotézisek arra vonatkoznak, hogy a magyar mezőgazdaságban megállt és akár meg is fordulhat a növénytermesztés arányának növekedése az állattenyésztés rovására, illetve, mivel az állattenyésztés a nagyobb gazdaságokban maradt meg az elmúlt évtizedekben tapasztalt átalakulások következtében, ezért a sikeres állattenyésztési beruházások ezeknek a nagyobb üzemeknek a megerősödését mozdítják elő, ami az üzemszerkezetben is változást okoz.
A tanulmány a következő, a vizsgált kérdéskört érintő tématerületeket elemzi: az állattenyésztés súlya és szerepe; költség, ár, jövedelem; támogatások; beruházások; üzemméret, termelési és üzemszerkezet. A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a megfogalmazott hipotézisek helytállóak. A vizsgált kérdéskört érintő tématerületek elemzése közül egyik sem cáfolja, inkább erősíti azt a két feltételezésünket, hogy az elmúlt néhány évben megfigyelhető folyamat, az állattenyésztés térnyerése a mezőgazdasági termék-előállításban és az üzemszerkezet átalakulása az elkövetkező években is folytatódni fog. Mindennek az is következménye lesz, hogy az állattenyésztésben meghatározó szereppel bíró nagyobb gazdaságok pozíciója erősödni fog az üzemszerkezetben. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a beruházási támogatások felhasználása a Vidékfejlesztési Program időszakában hatékonyabbá vált. Ezt a folyamatot kell erősíteni a megkezdett közös agrárpolitika (KAP) Stratégiai terv keretében zajló beruházások esetében is. A felvázolt változások segítik annak a kívánatos célnak az elérését, hogy az ágazatokban növekedjen a koncentráció. Új – korszerű – állattartó telepek építését kell a fókuszba helyezni, az elmaradott technológiákat felújítások támogatásával nem szabad konzerválni.
DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.69.1.t.pp_3-34