Változások a magyar agrárkereskedelemben az EU-tagság húsz éve alatt

JÁMBOR ATTILA – VÁSÁRY MIKLÓS

Kulcsszavak: Kulcsszavak: EU-csatlakozás, agrárkereskedelem, hatások, kihívások. JEL kód: Q17

ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Teljes cikk
A cikk a magyar agrárkereskedelem változó mintáit elemzi húsz évvel a csatlakozás után. Az elemzést leíró statisztikákkal és a megnyilvánuló komparatív előnyök módszereivel végezzük el 2001-2023 között. A leíró statisztikák szerint a hazai agrárkereskedelem meglehetősen koncentrált mind célpiacok, mind termékcsoportok szerint. Az Európai Unió súlya alapvetően nőtt a hazai agrárkereskedelemben mind export, mind import oldalon, amely a kelet-közép-európai agrárkereskedelmi kapcsolatok élénkülésének volt köszönhető.
A csatlakozás után egyértelműen csökkent a megnyilvánuló komparatív előnyök mértéke a Balassa-indexek szerint, ugyanakkor az agrártermékek közel fele meg tudta őrizni versenypozícióját az egységes piacon. A terméktérkép alapján végzett vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a hazai agrárkereskedelem szerkezete egyre inkább letisztult mintákat mutat.
Az eredmények rávilágítanak a hazai agrárkereskedelem szerkezetének állandóságára, amely hosszú távon kedvezőtlen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára. Húsz év távlatában sem sikerült az agrárkereskedelemben meglévő szerkezeti hiányosságokat orvosolni, úgy néz ki, inkább a status quo fenntartása valósult meg. DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.69.5.t.pp_400-410