Területi különbségek erősödése Magyarországon

KÁPOSZTA JÓZSEF – LŐRINC BALÁZS

Kulcsszavak: Kulcsszavak: társadalmi egyenlőtlenség, periféria, urbanitás/ruralitás, alacsony presztízs JEL-kód: R10, R11, R14

ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Teljes cikk
A területi különbségek erősödésének elemzése a hazai térgazdaság rendszerében kulcsfontosságú témát ölel fel, mivel a gazdasági fejlődés nem egyenletesen oszlik el az egyes régiók között, így a regionális különbségek számos társadalmi és gazdasági kihívást generálnak. Az utóbbi évtizedekben a Magyarországon tapasztalt fokozódó területi különbségek – különösen a főváros és a vidéki területek között – rávilágítanak a térgazdasági rendszerek komplexitására, valamint a lokális és globális tényezők interakciójára. Ezen jelenségek átfogó elemzése segíthet megérteni, hogy a centrum-periféria trendek hogyan befolyásolják a helyi gazdaságok fejlődését, illetve azt, hogy milyen szerepet játszik a kohéziós politika a területi egyenlőtlenségek hatásainak mérséklésében. A területi különbségek erősödésének megértéséhez elengedhetetlen a gazdasági fejlődés és a térbeliség összefüggései közötti vizsgálat. Mindezek alapján elemzésünkben arra keressük a választ, hogy milyen gazdasági és társadalmi tényezők befolyásolják a differenciálódás folyamatának növekedését. Hipotézisvizsgálatunk arra irányult, hogy bizonyítsuk, hogy a centrumtérségekben kialakult elszívó hatás olyan mértékűvé vált Magyarországon, hogy egyes járások félperiférikus állapotukból periférikussá váltak, így gazdasági szempontból gyakorlatilag alkalmatlanná váltak a felzárkóztatásra. Vizsgálataink alapján bizonyítottuk, hogy a különböző területi egységek, melyek gazdasági tevékenységeik, demográfiai jellemzőik és infrastruktúrájuk mentén differenciálódnak, eltérő fejlődési pályákat mutatnak, amelyeket eddig leggyakrabban a gazdasági és politikai tényezők összefüggésében elemeztek. Jelenleg a technológiai innovációk és a fenntartható fejlődés kontextusában is fontos, hogy ne csupán a gazdasági mutatók, hanem a társadalmi kohézió és a környezeti fenntarthatóság szempontjait is integráljuk a térgazdasági elemzésekbe. Elemzéseinkkel bizonyítottuk, hogy a vizsgált időszakban Magyarországon nőtt az abszolút vidékies járások száma, ami a periferizálódás növekedését mutatja. Ezen tényezők figyelembevételével lehetséges a térgazdaság mélyebb megértése, amely elengedhetetlenül szükséges a vidéki és városi területek közötti egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Tanulmányunkban a hazai járási rendszert vizsgálva igyekszünk olyan összefüggések kapcsolataira rámutatni, amelyek a területi különbségek kialakulása, illetve sajnálatos növekedése esetén indikátorként jelzik a térgazdasági átalakulás folyamatait. DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.69.5.t.pp_411-420