Archívum » 2026 » 2026. 03. szám » NAGY VIVIEN ÁGNES : A bioökonómia szerepe a visegrádi együttműködés országainak gazdaságaiban
A bioökonómia szerepe a visegrádi együttműködés országainak gazdaságaiban
NAGY VIVIEN ÁGNES
Kulcsszavak: Kulcsszavak: input-output-elemzés, Leontief-együtthatók, hálózatelemzés, forrás- és kibocsátásoldali kapcsolatok JEL-kód: Q01, Q57, B22 Kulcsszavak: input-output-elemzés, Leontief-együtthatók, hálózatelemzés, forrás- és kibocsátásoldali kapcsolatok JEL-kód: Q01, Q57, B22
Teljes cikk
DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.70.3.t.pp_244-264
Közismert, hogy évtizedünkben mindinkább előtérbe kerül a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság összhangja. Jól ismert tény, hogy e cél megvalósításának egyik kézenfekvő, növekvő fontosságú eszköze a bioökonómia fejlesztése. A tanulmány célja annak elemzése, hogyan jellemezhető a visegrádi együttműködés (V4) tagállamainak bioökonómiai rendszere, milyen jellemzőkkel írható le ez a szektor a vizsgált országokban és melyek a továbbfejlődés lehetőségei. A kutatás adatbázisát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számos országra kiterjedő input-output-táblázatai képezték. A tanulmány elvégzéséhez az input-output-elemzést, a hálózatkutatást, valamint az értékláncvizsgálat módszereit használtam fel. Az elemzések azt igazolják, hogy a bioökonómiai rendszerek gerincét továbbra is a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és – néhány V4-országban – a bútoripar képezi. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági eredetű termékek felhasználása marginális számos olyan szektorban, mint például a textilipar vagy a gyógyszeripar, melyek korábban az agrártermékek jelentős felhasználói voltak. Valamennyi országra beigazolódott, hogy a bioökonómia kiemelkedően fontos szerepet játszik a kereslet élénkítésében és a gazdaságok dinamizálásában, a képződött feleslegek levezetése viszont jelentős problémát okozhat. A határokon átívelő kapcsolatok intenzitása alacsony. Figyelemre méltó, hogy a hazai hozzáadottérték-tartalom a magyar élelmiszerexport esetében lényegesen kisebb, mint a többi V4-államnál. Összefoglalóan megállapítható, hogy a bioökonómiai rendszerek integrált fejlesztése egyszerre szolgálhatja a fenntarthatóságot, a gazdaság élénkítését és a versenyképesség növelését.