A hazai regionális garanciaszövetkezetek szerepe a vállalkozások finanszírozásában

Hajdu Emese – Kovács Tamás – Lentner Csaba

Kulcsszavak: garanciavállalás, finanszírozás, vidékfejlesztés

A garanciaszövetkezeti rendszer jelenlegi állapotában nem, vagy csak felemásan képes a funkcióját ellátni. Ennek oka, hogy az állami tőke-kiegészítéssel létrehozott intézmények még mindig csekély tőkével üzemelnek, a szövetkezethez csatlakozott új tagok részjegy vásárlásai csak minimálisan emelték meg az alaptőkét. Ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, és érdemben tudjanak garanciavállalásokat hozni, célszerű a nagyobb állami szerepvállalás, amely egyrészt viszontgarancia vállalás formájában, másrészt az életképesnek ítélt szövetkezetek tőkeemelésében nyilvánulhat meg. Ezáltal a gazdaságban betöltött szerepük megerősödhetne, vállalásaik a pénzintézetek szélesebb körében elfogadottá válhatnának, és elérhetnék a kezdeti célkitűzéseket, miszerint a garanciaszövetkezetek a Hitelgarancia Rt. vidéki közérdekeket szolgáló partnerintézményeként funkcionálnának.
Az állam szerepvállalása azért is fontos, mert a szövetkezetek rövid tényleges működése alatt a csatlakozó pénzintézetek mind számban, mind hozzájárulásban elmaradtak a tervezettől. A csatlakozott intézmények működése az adott településre koncentrálódik, ahol a szövetkezet működik. Amennyiben sikerülne az állami szerepvállalást helyi szintről, például az önkormányzatokon keresztül koordinálni, és az adott régió figyelmét a kezdeményezésre felhívni, az eredmény biztosan nem maradna el. A működő kisvállalkozások, és ezen belül főként a mikrovállalkozások körében az igény továbbra is fennáll, az elmaradásukat – eddigi tapasztalatok szerint – főként a nehézkes ügymenet és a garanciaszövetkezetek szűk területre korlátozott működése akadályozta meg. Véleményünk szerint ezen felül valószínűsíthető, hogy a vállalkozások a lehetőségekről sem értesültek megfelelően.

Teljes cikk