A hazai vadgazdálkodási helyzete és kilátásai

Fábián Gyula – Rácz Fodor Gábor – Kelemen József

Kulcsszavak: vadállomány, vadgazdálkodás, fejlesztés, vadászturizmus, élőhely-gazdálkodás

A magyar vadgazdálkodás működési kereteit és a vadászat szabályait az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról foglalja össze. Ez a törvény a magyar hagyományokat, a nemzetközi trendeket és a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeket ötvözi, a természet védelméről (LIII/1996) és az erdészetről (LIV/1996) szóló törvényekkel összehangolva. A magyar vadgazdálkodás és vadászat jogi szabályozása mind törvényi, mind pedig, a rendeleti szinteken az EU-tagországok hasonló szabályozásával harmonizál.
A vadászati törvény szerint a vad állami tulajdonban van, és a vadászati jogot a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékaként határozza meg.
A vadászati törvény hangsúlyozottan a vad védelmét és tartamos hasznosítását, azaz a vadgazdálkodást szolgálja.
Magyarországon a vadgazdálkodás a megfelelő szakmai hozzáértés és irányítás mellett hosszú távon is eredményes ágazat lehet. A hagyományos szántóművelésből kikerülő területeken a vadgazdálkodás válhat – a földhasználat egyik alternatív módozataként – többletbevételt biztosító árutermelő ágazattá.

A vadgazdálkodási bevételek jelentős részét a külföldi és a hazai bérvadászok adják. A külföldi vendégkör (20-22 000 vadász) elsősorban az EU tagországaiból érkezik.

A magyar vadgazdálkodás éves szinten jelenleg mintegy 14 milliárd Ft-os árbevételének igen jelentős része is az ő bérvadászatukból származik, de közben fokozatosan kialakult és jelentésen növekszik egy fizetőképes hazai vendégvadászkör is. Az ágazat működése és jövőbeni fejlődése szempontjából a piaci image megőrzése alapvető fontosságú.

A mezőgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászat és a turizmus jelentős bevételi forrásokat jelenthet. A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, ellátás) folyamatosan fejlődnek.
A CAP (Közös Agrár Program) és az ahhoz kapcsolódó eszköz- és támogatási rendszer számos olyan elemet tartalmaz, amely a gyepgazdálkodáshoz, az öko-erdőtelepítésekhez, külterjes állattenyésztéshez kapcsolható élőhely-fejlesztési tevékenység megvalósításával a vadgazdálkodás számára kedvező lehetőségeket teremthet.
A vadászat helyzetét, jellegét és távlati lehetőségeit befolyásolja, hogy egy országban a földhasználat és az urbanizáció milyen mértékű.
A magyar vadgazdálkodás jövője szempontjából alapvető, hogy az ágazat a vidék ökológiai-gazdasági rendszerébe illeszkedjen, az ökológiai adottságok természetszerű hasznosítását biztosítsa, továbbá járuljon hozzá a vidék gazdasági vonzerejének javításához. A vadászati turizmus a vidékfejlesztés egyik színtere lehet.
A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások jól harmonizálhatók az egyre fontosabbá váló falusi- és ökoturizmussal. Az érintett területeken élő népesség – az ebben rejlő bevételi forrásokat kihasználva – nem válik függővé a különböző támogatási rendszerektől (ennek következménye végső soron az elvándorlás/elnéptelenedés lenne), hanem azokat, mint forrást tudná felhasználni a hosszú távú tartamos hasznosítás érdekében. Ehhez azonban az érintett ágazatok (vadgazdálkodás, természetvédelem, idegenforgalom) együttes, egymás érdekeit figyelembe vevő, a kölcsönös előnyökön alapuló fellépése szükséges.
Fontos stratégiai feladat a vadgazdálkodásnak és a vadászatnak a biológiai sokféleség fenntartásában betöltött szerepének megítélése és társadalmi elfogadtatása. Ehhez a kutatás fejlesztése mellett fokozott ismeretterjesztő, képző és tudatformáló tevékenységre van szükség.

A vadgazdálkodás a vidékfejlesztésben csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha megőrzi kivívott nemzetközi tekintélyét, ha megfelelő árualap áll rendelkezésre, amelyet el lehet adni, és amely összegből vissza lehet forgatni a fejlesztésbe. Ezért szükséges növelni a vadászterületek biopotenciálját, biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű vadállományt a sikeresség és a bevételek növelése érdekében. Az ökológiai és természetvédelmi szemléletű gazdálkodás egyúttal erősítheti a vadgazdálkodás társadalmi támogatottságát is. A vadászatot, mint sportot és a szakszerű vadgazdálkodást külön kell választani.

A vadgazdálkodás és vadászat jövője érdekében célszerű arra törekedni, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament által elfogadott fenntartható vadászat koncepciója, a megújítható természeti erőforrások hasznosításának egyik formájaként Magyarországon is elfogadást nyerjen. Az uniós 2007-2013 évi költségvetési tervben az agrárkörnyezet gazdálkodási célprogramok közé a vadvédelmi célprogramot célszerű lenne felvenni. Ez összhangban állna a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervvel (NVT) és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal.
A megújítható természeti erőforrások tartamos hasznosításának nemzetközileg elfogadott elvét, pedig a természetvédelem és a vadgazdálkodás között fennálló széleskörű érdekazonosságot a gyakorlatban kell megvalósítani.

Teljes cikk