Szerkezetváltási kényszerben a magyarországi agrárgazdaság

Udovecz Gábor

Kulcsszavak: szerkezetváltás, területhasznosítás, állattenyésztés, gabonafeleslegek, logisztika

A modellezés eredményei szerint a belföldi vásárlóerő növekedését a termelés alig képes bővüléssel követni a nyomott árak miatt. A nagyobb fogyasztást az import elégíti ki. Ahol gazdaságilag indokolt lenne a termelés növelése, ott ezt különféle korlátok akadályozzák. Az állattenyésztésben – ha nem történnek érdemleges változások – a jelenlegi helyzet megtartása valószínűsíthető. Az állatállomány, a tojástermelés stagnál, illetve kismértékben csökken, kivéve a juhállományt. Ez kedvezőtlen a takarmánytermelést illetően is. A gyepek hasznosításában sem várható érdemleges változás. A zöldség-, gyümölcs- és bortermelésben a jelenlegi pozíciók megtartása is erőfeszítéseket igényel. A szántóföldi növényeknek kedvez a gazdasági helyzet, de a gabonafélék vetésterületének csökkentése indokolt, de még így is feszültségeket okozhatnak a felhalmozott készletek.
A termőföldek hasznosításának szerkezetében a szántó 450-650 és a gyepek 700-750 ezer hektáros csökkentése indokolt. Ezek újszerű hasznosítása megoldásra vár.
A modellezésben jelzettektől kedvezőbb helyzet csak akkor remélhető, ha
- a piacokon döntően a hatékonyan gazdálkodó hazai termelők érvényesülnek;
- a logisztikai korlátok csökkennek, illetve elhárulnak;
- az állattenyésztést tőkebevonás, jobb szervezés, takarmányárak mérséklődése, a fajlagos tenyésztési, takarmányozási stb. mutatók javulása támogatja;
- a kertészeti ágazatokban a marketing és logisztika megerősödik;
- a szántóföldi növénytermelésben a gazdasági lehetőségek kihasználását a tárolási, szállítási gondok leküzdését, a készletek kezelésére való felkészülést sikerül megoldani;
- megoldódik 1,2 – 1,4 millió ha mezőgazdasági terület ésszerű hasznosítása;
- a jelenlegi támogatási rendszerről való áttérés 2007-ben kedvezően alakul, illetve nem hátráltatja a kívánatos kedvezőbb folyamatok kibontakozását.

Teljes cikk