Archívum » 2006 » 2006 01. szám » Kapronczai István: A földtulajdon, földhasználat vizsgálatának tanulságai
A földtulajdon, földhasználat vizsgálatának tanulságai
Kapronczai István
Kulcsszavak: földtulajdon, földbérlet, földpiac, tagosítás, birtokpolitika
Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben 2005. évben interjú módszerre épülő vizsgálatokat végeztünk a jogi és gazdasági tényezők változására történő termelői reagálásokkal kapcsolatban. A felmérés keretében 296 írásos, és 50 kikérdezéses (ún. mélyinterjút) készítettünk gazdálkodói körben. A minta reprezentálta a 2 európai méretegység (EUME) feletti közel 100 ezer gazdaságot. A kérdések 2002-2004. év közti időszak termelői döntéseivel kapcsolatosak. A vizsgálat keretében kitértünk a földtulajdon, földhasználat, birtokpolitika időszerű kérdéseire is. A tanulmány az itt nyert adatok és információk elemzésére támaszkodik.
A földtulajdon, földár kérdéseinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon lanyha a földpiac. Működő gazdaságok földet elsősorban kieső területen kínálnak és azok, akik megszorultak. A birtoknövekedés földforrását elsősorban a 2 EUME alatti méretkategóriában tartozó gazdaságok biztosítják. A legnagyobb földvásárlási kedv a közepes méretű gazdaságoknál figyelhető meg. Az elővásárlási jogosultság jelenlegi szabályozása több kívánnivalót hagy maga után. A jogi személyek földtulajdon-szerzési tilalma néhány éven belül megszűnik. Így az a fő kérdés, be lehet-e vezetni egy olyan szabályozási formát, amely elismeri a jelenlegi status-quo-t, de preferálja a középüzemek kialakulását úgy, hogy nem gátolja a versenyképességet.
A magyar földbérleti arányszámok jelentősen meghaladják az EU 15-ök átlagát és növekvő tendenciájúak. A közepes méretű gazdaságok növekedésének dinamizmusa meghaladja a nagyüzemekét. Indokolt a minimális bérleti idő bevezetése és ennek 5 évben történő meghatározása. Célszerű a bérlet forrásadó mentességét 10 évre emelni. A vizsgálat eredményei szerint a közelmúltban elsősorban a földbérleti díjak emelkedtek és ma már a föld árának mintegy 6%-át teszik ki.
Magyarországon a birtokrendezési törekvések igen csekély eredményt hoztak, az elmúlt években is nőtt a birtoktagok száma a gazdaságokban. A birtokkoncentrációt elősegítő földtörvényt kellene kidolgozni, amely a földcserék intézményes rendszerét segítené elő. A tagosítási folyamat felgyorsításához állami pénzügyi eszközökkel ösztönzött, programos, de önkéntes alapon működő földcserék indokoltak.
A jó termőhelyi adottságú, valamint a tagosítás szempontjából fontos területeken nem működött a földért életjáradék program, a kezelő szervezet a földek hasznosításáról sem tudott gondoskodni. Indokolt lenne az örökösödési jogszabály módosítása is, hogy elkerülhető legyen a birtokok további aprózódása.
Új földtörvény kodifikálása csak egy átfogó birtokpolitikai koncepció kidolgozása és megegyezéssel történő elfogadása után célszerű. Ezt szolgálhatná az a kompromisszum, melynek alapja lehet az egyéni gazdaságok kedvezményezettségének elfogadása, szövetkezésük támogatása és a társas vállalkozások szankcionálásának megszűntetése a földvásárlási tilalom feloldásával. A kedvezményezett gazdasági csoportok érdekeit üzemszabályozással lehet védeni.
Teljes cikk