A homokhátsági tanyás térségek vizsgálata

Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát

Kulcsszavak: külterületi településforma, belső perifériák, környezeti konfliktusok, társadalmi problémák, tanyai gazdálkodás

A tanyás térségek környezeti konfliktusai nem vizsgálhatók kizárólag a környezetvédelem klasszikus, infrastrukturális vonatkozású szemléletében. A tanyák a tájak és a településkörnyezeti komplex rendszerek strukturális és funkcionális alkotóelemei, melyeknek a fenntarthatósága számos tényező függvénye. A jelenlegi helyzet javítása és a tanyák jövőbeli megóvása érdekében a tanyasi körülmények között zajló változásokat új megvilágításba kell helyezni. Mind a hagyományos gazdálkodási formák, mind a sajátos tájképi értékek fenntartása érdekében kiemelkedő feladat (alföldi családok ezrei számára „sorskérdés”) a homokhátsági tanyavilág megőrzése. A specifikus, magyar településforma támogatása, a külterületeken élő közösségek segítése az egész társadalom számára fontos, hiszen a tanyákon élők tartják fenn, védik és ápolják környezetüket. Eltűnésükkel, megszűnik a térségért felelősséget érző, gondoskodó emberek egy jó része is. A homokpuszták üzenete tehát a XXI. századra: megtartani a tájat a benne élő emberrel és a már szinte egyedülálló élővilággal együtt. A hagyományos gazdálkodás, a jellemző tanyai életforma jelentős szerepet játszott a kiskunsági táj mai képének kialakulásában. Fenntartásuk a természeti értékek megőrzésében nélkülözhetetlen.

A területet érintő környezeti-stratégiai kitörési pontok keresésekor prioritást kell kapnia a műszaki infrastruktúra átfogó korszerűsítésének, a vízgazdálkodás, és a külterületi hálózatok (út, gáz, telefon, csatornák) fejlesztésének, valamint a kommunális hulladék kezelésének. Ehhez a lakosság, valamint az önkormányzatok, a humán szféra felkészültségének és tudásának színvonalát is javítani kell. Az önkormányzatoknak be kell kapcsolódniuk az EU-s és országos programokba, maradéktalanul ki kell használniuk a támogatások nyújtotta segítséget. A hatékonyabb cselekvés további előfeltétele a lokális és regionális együttműködés, hiszen az egyes települések adottságait és korlátait figyelembe véve "megoszthatják" egymás között a környezetgazdálkodási feladatokat.

A kiegyenlítettebb fejlődéshez és a környezetbiztonság növekedéséhez a térség településeinek közös hosszú távú környezeti stratégiára van szüksége, melyben az infrastruktúra fejlesztése mellett egy modern szemléletű tanyai gazdálkodásnak kell helyt adni. Továbbá támogatni kell a mezőgazdaság környezet­kon­form megoldásainak terjedését, mely a nemzeti parkok eredményesebb természetvédelemével és a javuló társadalmi szintű környezettudatos magatartással a lokális és regionális környezeti kultúra alapja lehet.

A Duna Tisza közi Homokhátság ökológiai rekonstrukciója, a már korábban kialakult vízháztartási problémák és a jelenben is zajló további állapotromlás miatt egyre sürgetőbb. A felelős okok, az emberi beavatkozások szerepének további vizsgálata mellett azonnali földhasználatbeli változtatásokra, fokozott víztakarékosságra, valamint a vízpótlási törekvések tudatos anyagi támogatására van szükség. Meg kell ismernünk a reális tájrehabilitációs korlátokat és meg kell határoznunk a lehetséges társadalmi igényeket. Be kell látnunk, hogy az itt élő százezrek tevékenységeinek teret kell adnunk, de csak egy bizonyos határon belül. Meg kell ismernünk melyek a visszafordíthatatlan változások és melyek a regenerálhatók. A vízkészletek állapotát befolyásoló valamennyi emberi hatótényező folyamatos elemzésére, monitorozására és irányítására van szükség, s ebben kiemelten fontos szerepet kell kapnia a természetvédelem és a mezőgazdaság összehangolásának. A térség nehézségei összetettek, a probléma megoldása további összehangolt, tudományos kutatásokat igényel.

Feltételezzük, hogy a fentebb vázoltak alapján, a tanyák felzárkóztatásával a térség képes továbblépni a fenntarthatóság felé. Ennek során részben a természeti adottságokra, a tradíciókra és a helyi tudásra, részben az EU támogatási rendszerére támaszkodva a Duna-Tisza köze belső erőforrásainak modernizálásával kedvező élhetési feltételeket és működő gazdaság feltételeket kell megteremteni az itt élők számára. Ehhez támogatni kell a környezeti infrastruktúrák teljes kiépítését, a mezőgazdaság környezetkonform megoldásainak terjedését, a természetvédelem és az idegenforgalom összehangolását és a javuló társadalmi szintű környezettudatos magatartás kialakítását. A táji értékek megőrzése és a települések fejlesztése, a táj eltartóképességének megfelelő agrártermelés támogatása és a hozzá kapcsolódó beruházói, szolgáltató tevékenységek megteremtése a tanyák és az egész térség jövőjének záloga.

Teljes cikk