A földpiac sajátosságai Magyarországon az uniós csatlakozás idején

Hamza Eszter – Miskó Krisztina

Kulcsszavak: földpiac, földforgalom, földár, földbérlet, termőföld

A felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyarországi földpiacon1 kivárás tapasztalható. Kereslet elsősorban az egyes megyék kiváló és jó minőségű, kedvező fekvésű területei, illetve a nagyobb kiterjedésű, egybefüggő szántók és erdők iránt van. A gyengébb minőségű, kedvezőtlen fekvésű, nehezen megközelíthető területeken, a zsáktelepülések és az elöregedő falvak környékén túlkínálat jellemző. Nehezen értékesíthetők a beékelődő, szórtan elhelyezkedő, kis méretű, illetve a rendezetlen tulajdonviszonyú (osztatlan közös tulajdonú) területek. Az eladók között nagy számban találhatók megélhetési gondokkal küzdő idősebb, illetve öröklés, vagy kárpótlás útján földhöz jutott, gazdálkodni nem kívánó tulajdonosok. A földvásárlók között egyre több tőkeerős gazdálkodó jelenik meg, akik birtoknövelési, birtokegyesítési (földcsere) szándékkal vásárolnak földet. A földvásárlók másik jelentős csoportja a nagyobb városok környékén, frekventált helyen, főutak, autópályák mellett lévő, befektetési célú területeket keresi.

A felmérés eredménye szerint az EU csatlakozást közvetlenül megelőző évektől a földárak és bérleti díjak jelentősen, az adottságok függvényében többszörös különbségeket mutatva növekedtek. A földárak növekedésében az uniós árakhoz való közelítés, az egységes földpiac előnyeinek majdani kihasználása jelenik meg. A bérleti díjak növekményében pedig, a földalapú támogatások bérlők és tulajdonosok közötti megosztása játszik szerepet. A földügyi szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy a következő 5-10 évben a földpiac élénkülése, a bérleti díjak és a földárak emelkedése várható, ennek mértéke azonban ma még nem prognosztizálható.

Teljes cikk