A magyar mezőgazdaság első éve az Európai Unióban

Kovács Gábor – Udovecz Gábor

Kulcsszavak: EU csatlakozás, Közös Agrárpolitika, agrárjövedelmek, versenyképesség, eredményszemlélet, pénzforgalmi szemlélet

2004. május elsején lezárult egy hosszú felkészülési időszak a magyar mezőgazdaság számára és – bizonyos korlátozásokkal – hatályba léptek az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának szabályai, rendelkezései. A tanulmány vizsgálja az agrárgazdaság 2004. évi jövedelmeinek alakulását, illetve azt, hogy ebben milyen szerepet játszottak az EU csatlakozás mérlegének pozitív és negatív serpenyőjébe helyezhető tényezők. Az előbbiek sorában megemlíthetők a következők: a támogatási keretek növekedése, új pályázati lehetőségek, a spontán piaci ingadozások mérséklése, a várhatóan állandóbb szabályozási környezet, valamint a nagyobb termelői jövedelmek. A negatívumok sorában kiemelhetők: az intézményrendszer felkészületlenségéből eredő támogatás-kifizetési problémák s az ebből adódó pénzhiány, a versenyképesség (remélhetőleg átmeneti) romlása, az állattenyésztés visszaesése, az export-import egyenlegének csökkenése. Bár a csatlakozásnak a pozitív következmények mellett számos kellemetlen „mellékhatása” is volt, az agrárjövedelmek az utóbbi öt év alatt 2004-ben emelkedtek a legmagasabb szintre. A jövőre nézve nagy valószínűséggel állítható, hogy az intézményi rendszer stabilizálódása és a piacok megszerveződése után a jól vezetett, szakosodott gazdaságok a csatlakozás nyertesei lesznek.

Teljes cikk