Magyarországi zöldségtermelő kisgazdaságok vizsgálata

Horváth Zoltán

A magyar zöldség- és gyümölcstermelés lehetőségei jóval nagyobbak, mint amit a jelenlegi termelési színvonal mutat. Az ország kedvező adottságai, és a vidéki munkaerő hatékony foglalkoztatása egyaránt azt indokolja, hogy a termelésszerkezeten belül a munka-intenzív ágazatok fejlesztése indokolt. Az egyik legfontosabb feladat a hazai piac védelme, amit adminisztratív eszközök helyett a szükséges árualap biztonságos megtermelése révén lehet biztosítani, amihez növelni kell a hozamokat, illetve a termékminőséget. A megfelelő minőségű, piacképes árú előállításához jelenleg még gyenge színvonalú (bár folyamatosan javul) az áruvá készítés (post harvest) folyamata. Ehhez elsősorban a megfelelő infrastruktúra kialakítása szükséges. Az ágazatban működő nagyszámú családi gazdaság hatékony termesztő-tevékenysége igényli a korszerű oktatási, kutatási, szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztését és könnyebb elérhetőségét.

A szükséges fejlesztések megvalósításához, az ágazat versenyképességének növeléséhez a 2000-es években megindult strukturális átrendeződés folytatása, a termelők további integrációja szükséges. A korábban legnagyobb gondot okozó bizalmatlanság megszűnőben van, sőt a támogatások hatására a szükségesnél is több TÉSZ alakult, amelyek létjogosultsága megkérdőjelezhető. További új szervezetek létrehozására nincs szükség, inkább méretük és árualapjuk növelésére, akár új tagok felvételével, akár a meglévők termelésének bővítésével. A kínálat további koncentrálása érdekében szükséges a meglévő szervezetek együttműködése, formális vagy informális módon. Erre követendő példa a Dél-Alföldön megalakult két szekunder szervezet, a szentesi központú Alföldi Regionális Egyesülés, illetve a mórahalmi központú Dél-Alföldi Termelői Értékesítő Szervezetek Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság.

Teljes cikk