Külföldi tőke szerepe a hazai mezőgazdaságban

Antal Katalin – Guba Mária

Kulcsszavak:

A külföldi tőke érdeklődése a magyar mezőgazdaság iránt 87,2 milliárd forint sajáttőke-résszel 2002-ben érte el a csúcsot a KSH adatai szerint. Forintárfolyamon számolva 1993 és 2001 között 6,3-szeresére nőtt a jegyzett tőkében a külföldi tőke összege, euróban számolva 2,6-szeres volt a növekedés.

A mezőgazdasági termelésben kettős könyvelést vezető gazdaságoknál a külföldi tőke a jegyzett tőkéből 7,3 milliárd forintról (1993. évi adat) 2000-re 31,5 milliárd forintra emelkedett, majd 2003-ra 24,5 milliárdra csökkent. A két év alatti több mint 20 százalékos visszaesés a külföldi tőke érdekvesztését jelzi. A legnagyobb csökkenés a gabonafélék, egyéb máshova nem sorolt növények szakágazatban volt a legnagyobb. A külföldi tőke 2/3-a a növénytermelési és kertészeti ágazatokban szerzett érdekeltséget. Az állattenyésztésen belül a külföldiek elsősorban a szarvasmarha ágazatba fektettek be.

Az elmúlt tíz évet tekintve a kettős könyvelést vezető, száz százalékban belföldi tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozások eszközállománya alig több mint kétszeresére változott, a külföldi érdekeltségű vállalkozások eszközállománya közel hatszorosára nőtt.

A nettó árbevétel a 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokban mintegy 9,5-szeresen jobban emelkedett, mint a belföldi tulajdonú társaságoké.

A teljes egészében belföldi tulajdonban lévő vállalkozások nettó árbevéte­lében egyre kisebb hányadot képviselt az ún. üzleti tevékenység eredménye, a külföldi érdekeltségűek körében, ha nem is látványosan de bővült.

Külföldi érdekeltségű vállalkozásokban a saját tőkére jutó adózás előtti eredmény nagyobb mértékben nőtt, mint a belföldi tulajdonban lévő vállalkozásoknál.

A külföldi tőke elsősorban a nagy gazdaságok felé törekedett. A hatékonyságot tekintve is a nagy tőkével rendelkező, magasabb árbevételt produkáló gazdaságok értek el akár a saját tőkéhez, akár a bevételhez viszonyítva, nagyobb eredményeket.

Teljes cikk