A Mátrai borvidék szőlő-bor vertikumának fejlesztési stratégiája

Magda Sándor - Gergely Sándor

A Mátra déli lejtőin található Magyarország legnagyobb kiterjedésű domb- és hegyvidéki borvidéke, a Mátrai Borvidék. A 22 heves megyei településen kívül a borvidékhez tartozik Pest megyéből Vác, Mogyoród, Rákosliget-Királydomb és Rózsahegy-Báróhegy, Nógrád megyéből pedig Pásztó. A hegyközségi tanács 2002-ben a beérkezett információk alapján 13 428 fő regisztrált taggal működött. A Mátrai Borvidék földrajzi, éghajlati és talajadottságai kiváló lehetőséget nyújtanak a fehérbor-, vörösbor- és csemegeszőlőfajták termesztésére. A Mátrai Borvidék szőlőterülete 8052 hektár, amely az ország szőlőterületének 8,7%-a. Magyarországon 2002-ben az összes leszüretelt szőlő mennyisége 501 499 tonna, a Mátrai Borvidéken, pedig 49 739 tonna, ami 9,9%-os részarányt jelent. Magyarországon az egy gazdálkodóra jutó átlagos szőlőterület 0,32 hektár, a Mátrai borvidéken egy termelőre 0,66 ha jut. Ezzel együtt a Mátrai borvidéket a tulajdoni elaprózottság, a nagy agrotechnikai, szaktudásbeli, szőlő-feldolgozási, borminőségi, piacismereti különbség és a vezérbor hiánya jellemzi. A néhány nagyobb feldolgozó mellett még nem alakultak ki a kiváló minőséget előállító kisebb termelők jelentősebb csoportjai, melynek fő oka az összefogás hiánya, az erők egyesítésének elmaradása, az elégtelen tőkeellátottság és a piacismeret hiányos volta. Rontja a termelők jövedelmi pozícióját az, hogy mindhárom vizsgált évben 74% feletti a termelő által fel nem dolgozott borszőlőként értékesített arány. A legmagasabb pedig 2002-ben volt, amikor is ez 82,7%-ra növekedett.

A 25 hegyközségből háromban termeltek szőlő-szaporítóanyagot 2002-ben, nevezetesen az Abasári, a Nagyrédei és a Rózsaszentmárton-Apci Hegyközségben. Abasár szőlő-szaporítóanyagtermelésre szako­sodott, hiszen itt 56 oltványtermelő közel 100 hektár területen évente mintegy 10 millió oltványt állít elő. A másik két hegyközségben 1-1 termelő foglalkozik szaporítóanyag termeléssel
4 ha, illetve 1 ha-on.

A hegyközségi működést alapvetően meghatározzák az elnökök és a hegybírók. A 23 hegyközségi elnök közül 17 rendelkezik felsőfokú végzettséggel, amely legtöbbjüknél agrárjellegű. A 23 hegybíró közül 16 szerzett felsőfokú képesítést. A hegyközségi irodák felszereltségének vizsgálata során megállapítottuk, hogy mind a 25 hegyközség rendelkezik számítógéppel, ami örvendetes, de sajnálatos, hogy mindössze kettőnek van internet hozzáférése. Ezt a hátrányt mielőbb meg kellene szüntetni.

A Mátrai Borvidék modernizációját megalapozó kutatásainkban abból indultunk ki, hogy minden stratégiai tényezőt befolyásoló lépés előtt meg kell ismernünk az érintett termelők véleményét. A termelők átérzik a közös marketing fontosságát, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy minden választ adó hegyközségi vezetés igent mondott annak szükségességére.

Felmértük azt is, hogy vajon melyik hegyközségnek milyen vezérbor elképzelése van. A 22 választ adó közül 14-en szavaztak a Szürkebarátra, 4-en az Olasz rizlingre. A borvidék hagyományaival összhangban túlnyomó többség fehérbort képzel el vezérbornak, hiszen mindössze egyetlen vörösbor kapott egy szavazatot. Kutatómunkára alapozva szükséges meghatározni a vezérbor fajtabeli, termesztés technológiai, borkészítés-technológiai és csomagolási jellemzőit.

Vizsgálatainkban megállapítottuk, hogy az egyes hegyközségekben az átlagosnál több a rendezvények és az építészeti látnivalók száma. Ahhoz azonban, hogy ezek a turisztikai adottságok a mainál több bevételt hozzanak a hegyközségekben élőknek, szükség van, az ezzel kapcsolatos marketing jobb összehangolására, az időpontok és programok egyeztetésére, valamint a borvidéki jelleg határozottabb érvényesítésére. Ennek a munkának is koordinátorai lehetnek a pinceszövetkezetek, illetve a későbbiek során a létrejövő Mátra Borkereskedőház.

Felmértük, hogy az egyes hegyközségek milyen fontossági sorrendet állítanak fel a beruházások tekintetében. Az első helyre a szőlőtelepítést teszik az érintettek, ami nyilvánvalóan összefügg az ültetvények életkorának bemutatásakor tett megállapításainkkal, miszerint az utóbbi 15-20 évben ezen a téren jelentős a lemaradás. A második helyre az új szőlőfeldolgozó került, míg a harmadikra új bortároló létesítése.

A Mátrai Borvidék modernizációjának célja, hogy a helyi ökológiai adottságokat kihasználva, korszerű technológiával, garantált eredetre alapozott, minőségi termék előállítása váljon lehetővé, és megvalósuljon ennek professzionális forgalmazása, beleértve új célpiacok meghódítását hatékony marketing tevékenység segítségével.

A Mátrai Borvidék modernizációjának végső célja a termelők jövedelmének növelése, életminőségének javítása a versenyképes bortermeléssel. Meg kell találni azt a minőségi bort, amely betöltheti a borvidék vezérborának szerepét, és ami a Mátrai Borvidék megjelenítője lehet (Mátrai Szürekbarát?). A vezérbor kialakítás folyamatát részleteiben megszervező projektnek nyilvánosnak kell lennie, amelynek során a borvidék termelői, a helyi lakosság, a hazai és külföldi célpiaci fogyasztók véleményét, elvárásait, preferenciáit is meg kell ismerni.

A hiányzó infrastruktúra elemek pótlása is szükséges, amelynek a közlekedési feltételek javítása mellett környezetvédelmi aspektusai is vannak (központi permetlé víznyerő és növényvédőszer maradékgyűjtő-, kezelő helyek).

A termelői érdekeket szolgáló szaktanácsadás megszervezése is elodázhatatlan, amely nem az input szállító kereskedelmi cégek üzleti szempontjai alapján szaktanácsolja a szőlősgazdákat, termelőket, hanem kizárólag és kifejezetten a szőlősgazdák, termelők érdekeinek megfelelően, és a végtermék iránti piaci igényből kiindulva.

Megvalósításra vár továbbá a piac vezérelt fajtapolitika és az ezt érvényre juttató korszerű, csoportos, gazdaságos méretű szőlőültetvény-létesítése, majd ahol erre lehetőség van ott a borvidéki agrotechnikai feltételei, standardjai.

Szükséges egy térségi növényvédelmi előjelző rendszer kidolgozása, amely meteorológiai előrejelzésen alapul, és információt szolgáltat a szőlősgazdáknak a várható növénybetegségekről és kártevőkről javaslattétellel, a védekezés konkrét módjára és idejére.

Az volna a szőlőtermelők számára a kívánatos, ha saját maguk dolgoznák fel szőlőjüket. Azonban ezt a birtok-elaprózottság miatt nem lehetséges a kor színvonalán megvalósítani, ezért a pinceszövetkezeti feldolgozás-tárolás a járható út. Ezért célszerű létrehozni legalább három termelői tulajdonú pinceszövetkezetet, amelyek egyenként mintegy 30 ezer hektoliter kapacitású, modern szőlő feldolgozó, borpalackozó és készterméktárolót működtetnek. Ezek lehetővé teszik a fajlagos jövedelem növelését és növelik a piaci biztonságot. Ezeknek a korszerűsített, illetve új kapacitásoknak meg kell felelniük az EU előírásainak mind a technológia, mind a méret szempontjából. Ennek során újjá kell éleszteni azokat a volt nagyüzemi szőlőfeldolgozó és borászati kapacitásokat, amelyek erre alkalmasak.

Internet alapú beszerzési és részben értékesítési rendszer bevezetését javasoljuk, melynek segítségével szervezett és hatékony logisztikai rendszer jön létre.

Mielőbb szükséges létrehozni és a termelők javára hatékonyan működtetni a termelői tulajdonú Mátra Bor Kereskedőházat, melynek feladata többek között a hatékony, folyamatos marketing összehangolása.

Kívánatos, hogy a borturizmus rendszerében érvényesüljenek a munkamegosztás, a specializáció előnyei, és ki legyen küszöbölve a belső konkurencia hatékonyságrontó hatása. A fentiek magas színvonalú megvalósításával olyan termelési-szolgáltatási-kereskedelmi előnyök birtokába juthatnak a szőlősgazdák, amelyek jelentősen csökkentik kiszolgáltatottságukat, növelik versenyképességüket, javítják tevékenységük jövedelmezőségét.

Munkánkban a továbbiakban kifejtjük a Mátrai Borvidék modernizációjának hatását az agrárpiaci vertikumra; bemutatjuk a Mátrai Borvidék modernizációjának gazdasági hatásait; kalkulációt közlünk a Mátrai Borvidék modernizációjának számszerűsíthető eredményeiről; meghatározzuk a Mátrai Borvidék modernizációjának hatóterületét; bemutatjuk a Mátrai Borvidék modernizációjának kockázati tényezőit és azok kezelését, valamint a modernizációban érdekelt és bevonható partnereket, valamint a közöttük kialakítható együttműködési felületeket.

Teljes cikk