A fenntarthatóság érvényre juttatása és mérhetősége települési – kisregionális szinten

Szlávik János – Csete Mária

A fenntartható település-kisrégió témaköre, valamint a Bellagio Elvek érvényesítése elhanyagolt mind a kutatásokban, mind az állami befolyásolásban. Ezért olyan vizsgálatok folytatása, illetve mutatórendszer kidolgozása szükséges, amely egyrészt fenntarthatósági tükörként alkalmas arra, hogy az egyes települések megítélhessék helyzetüket és feltárhassák potenciális lehetőségeiket, másrészt lehetővé váljék a települések közötti összehasonlíthatóság, a települések viszonylagos megítélése, harmadrészt a tisztánlátásra alapozva mozgósítson arra, hogy a globális célok lokális cselekvéssé váljanak.

A hipotetikusan felállított fenntarthatóságot kifejező információs- és mutatórendszer helyesnek bizonyult, mert egyrészt sikerült ezeket adatokkal, információkkal feltölteni – statisztikai adatokra, konzultációkra, helyszíni bejárásokra, interjúkra támaszkodva településenként, átlagosan 98 indikátor –, másrészt ezek értékeléséből, a települések közötti összehasonlításokból általánosítható megállapításokra, következtetésekre és javaslatokra jutottunk.

A természeti környezet értéke, az élővilág sokszínűsége, az élőhelyek gazdagsága, az élővizek bősége, a jó vízellátottság a vizsgált településekben az országos átlagos helyzethez képest különlegesen jó adottság, amely az Európai Uniót is gazdagítja, és méltán számíthat széleskörű érdeklődésre.

A természeti környezet, a természeti erőforrások értékeinek megőrzésére, esetenként helyreállítására, gazdagítására hosszú távú fenntarthatósági programot szükséges kidolgozni. Ebben szerepet kaphat egy európai kísérleti program az ökológiai ökonómia gyakorlati megvalósítására, a védett területek megőrzése és ebben a helyi lakosság érdekeltté tétele, láncszerűen kapcsolódó komplex idegenforgalmi programok, a fenntartható mezőgazdasági gazdálkodási rendszerek működtetése, a vizek tartalékolása, többcélú víztározók létesítése, a zöldfelületek gyarapítása, a termálvíz készletek ésszerű hasznosítása, a roma kérdés megoldására irányuló fokozott törekvés, a vidékfejlesztés és nem utolsó sorban a többszörösen hátrányos helyzetű térségben elhelyezkedő települések és a kiemelt üdülőterület közötti alapvető ellentmondás feloldása.

Teljes cikk