Archívum » 2004 » 2004 03. szám » Tömpe Ferenc: A nemzetközi kereskedelem és az agrárviszonyok az ezredforduló után
A nemzetközi kereskedelem és az agrárviszonyok az ezredforduló után
Tömpe Ferenc
A világgazdaság növekedésének az ezredforduló utáni megtorpanásában számos nem gazdasági tényező is szerepet játszott, amelyek a kereslet visszaesését, és a termelői és fogyasztói magatartás bizonytalanságait, visszafogottságát eredményezték. A teljesítmény dinamikájának csökkenése ugyanakkor a meghatározó világgazdasági centrumokban igen nagy szinkronitással ment végbe, ami a köztük levő kölcsönös függésnek, és fő okának, a globalizációnak az erősödését mutatja.
Az általános gazdasági recesszió hatott a világ kereskedelmének visszaesésére is, különösen a meghatározó régiókban. A kevéssé fejlett területeken a csökkenés nem érte el a fejlett régiókét, a világkereskedelemben néhány térség (Latin-Amerika, Közép-Kelet Európa, a Japán nélküli Dél-Kelet Ázsia országai) világkereskedemi poziciója relatíve növekedett.
A gazdasági-kereskedelmi visszaesés hatásaként elsősorban az alapanyagok árainak, azon belül is a mezőgazdasági termékárak folyamatos csökkenésének lehettünk tanúi, ami általában nehezebb helyzetbe hozta a fejlődő országok nagy részét, amelyek számára ezen termékek exportbevételei nagyban meghatározzák mind a szegénység felszámolására tett erőfeszítéseiket, mind az általános gazdasági felzárkózás lehetőségeit.
Ezért is tekinthető különösen jelentős előrelépésnek az a WTO keretében folytatódó tárgyalás-sorozat, amely mint „Dohai-forduló” kerül be a WTO „körtárgyalások” történetébe. Ennek alapvető törekvése ugyan nem különbözik a korábbi körtárgyalásokétól, két irányban azonban jelentős előrelépést jelent: egyfelől a fejlődő világ igen széles köre vett részt a megállapodások kialakításában (amire korábban nem volt példa), másfelől a szorosan vett külkereskedelem-szabályozás mellett foglalkoztak az élelmiszerbiztonság, a szellemi tulajdonjogok és a környezeti hatások kérdéseivel is. Mindemellett a „Dohai-forduló” elsősorban az agrárpiacok további liberalizálásában érhet el eredményt, amely a fejlődő világ nagy részének régi óhaja, és talán ezen keresztül – ha lassú lépésekkel is – közelebb juthatnánk a fejlett-fejlődő világ érdekellentéteinek csökkentéséhez.
Teljes cikk