Archívum » 2004 » 2004 02. szám » Árváné Ványi Georgina – Kárpáti László – Popovics László – Vladimir János: A magyarországi méztermelés és marketing stratégia irányvonalai Magyarországon
A magyarországi méztermelés és marketing stratégia irányvonalai Magyarországon
Árváné Ványi Georgina – Kárpáti László – Popovics László – Vladimir János
A méz termelési és marketing stratégia összes ráfordításainak átlagos szintje 7600 millió forintra tehető évente, amely technológiai, minőségfejlesztési, szervezési és marketing költségekből adódik. A stratégiai végrehajtás nélkül is felmerülnek azonban költségek, ezek jelenlegi szintje körülbelül 1000 millió forint évente, amely az időhorizont végére akár 2000 millió forintra is növekedhet, így átlagosan mintegy 1500 ezer forinttal számolhatunk. A többlet ráfordítás nemzetgazdasági szinten ezért mintegy 6 milliárd forint évente, ez azonban egy átgondolt és várhatóan eredményt hozó stratégiához igazodik, és ezen stratégia nélkül is merülnének még fel egyéb többletköltségek az EU csatlakozással kapcsolatban.
A várható többlettermelés átlagos esetben mintegy 25%, de elérheti a 65%-ot is. A bevételeknél nem számoltunk a méz egészségre gyakorolt pozitív hatásából eredő többlet jövedelemmel. 1 tonna méz értékét – az értéknövelő tényezőket is figyelembe véve – 1 millió forinttal értékelve a többlet érték 4400 millió forint és 9000 millió forint körül változhat éves szinten. Figyelembe véve a többlet ráfordítások mértékét, a többlet eredmény 1700 millió forint "úgymond veszteség" és 2900 millió forint "pozitív eredmény" között mozoghat. Azzal még nem is számoltunk, hogy amennyiben a mintegy 6000 méhész az ágazat hanyatlása miatt abbahagyná a termelést, úgy számukra még munkanélküli segély fizetésével is számolnia kellene az államnak. Ez éves szinten mintegy 3 milliárd forintot jelentene, ezért az intézkedések egyenlege mindenképpen pozitív. Vegyük figyelembe azt, hogy a ráfordítások jelentős része jól meghatározott stratégia nélkül is felmerül, ezért a valóságos haszon még ennél is magasabbnak értékelhető, és ehhez még nem is vettük figyelembe a méz egészségmegőrző szerepének gazdasági vonzatait. Mindezek alapján javasolható, hogy a stratégia kerüljön minél hamarabb elfogadásra, és az ez alapján kidolgozott akcióterv legyen az alapja a következő évek termelési és piacpolitikájának.
Teljes cikk