Az EU tagországok és néhány csatlakozó ország összehasonlítása

Hágen István Zsombor – Király Zsolt

Rövid tanulmányunk tárgyát az Európai Unió 14 tagországa (Luxemburgra vonatkozó adatokat sajnálatos módon nem tartalmazott az adatbázis) és öt unióhoz csatlakozó ország (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) ökonometriai módszer(eke)t felhasználó összehasonlító elemzése képezte. A vizsgálatban alkalmazott mutatók: GDP/fő, munkanélküliségi ráta, in­fláció, szolgáltató szektorban dolgozók aránya, életszínvonal mutató, innovációs index. Munkánk célja az általunk felállított munkahipotézis – felhasznált mutatók által mért gazdasági jelenségek feltételezett kapcsolatai, kölcsönhatásai – helyességének vizsgálata, az említett országok fejlettségi sorrendjének meghatározása és a fejlettségbeli különbségek szemléletes ábrázolása volt. Az eredmények a következőkben foglalhatók össze. A munkahipotézis helyessége a korrelációk és értékeik által bizonyítást nyert. A vizsgált országok fejlettségüket tekintve, a generált háttérváltozók alapján két, élesen elkülönülő csoportot alkotnak, amely a koordináta rendszer negyedeinek köszönhetően tovább bontható két-két egységre. A fejlettségi „felsőházba” a következő országok tartoznak: Ausztria, Dánia, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Svédország, az „alsóház” tagjai: Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, ami – Franciaország és Németország gazdasági súlyát ismerve – talán meglepő. Hasonlóképpen az is, hogy a fejlettség alapján hátrébb sorolt országok „versenyében” jól látható módon Portugália megelőzi Spanyolországot és Görögországot további három csatlakozó országgal (Csehország, Magyarország, Szlovénia) együtt. A sort északi szomszédunk, Szlovákia és a hatalmas területű Lengyelország zárja. Megállapítható tehát, hogy a csatlakozó közép-kelet európai országok ugyan jelentősen lemaradnak az uniós országok nagy részétől, de nem tekinthetők a kibővülő Európai Unió legfejletlenebb térségeinek.

Teljes cikk