Archívum » 2004 » 2004 09. különszám » Varga István – Nagy-Kovács Erika – Lefler Péter: A talajtakarás hatása a talaj nedvességtartalmára aszályos időjárásban Gyöngyösön
A talajtakarás hatása a talaj nedvességtartalmára aszályos időjárásban Gyöngyösön
Varga István – Nagy-Kovács Erika – Lefler Péter
A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai borvidék ültetvényeiben is megfigyelhetők. A nyári hónapokban gyakran aszályos periódusok jönnek létre. A hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék részben eróziós károkat okoz, részben a szőlőültetvény számára elvész, mert a területről elfolyik. A szárazság hatását a szőlőültetvényekben eredményesen lehet csökkenteni a mezőgazdaságban nagy mennyiségben keletkező búzaszalma, kukoricaszár és egyéb mezőgazdasági hulladék (pl. nád) talajtakarásra történő felhasználásával. Ezek a természetes anyagok a téli, tavaszi csapadék talajba történő bejutását fokozzák, csökkentik a vízeróziót és elfolyást, valamint a talaj evaporációt, melyet a kísérleti eredményeink is alátámasztottak. A szervesanyagban szegény talajon valamilyen mértékű szervesanyagpótlást is jelentettek. A szalmatakarás költsége nagyobb a hagyományos talajművelés költségénél, de a talajban megőrzött csapadék termésbiztonságot és minőséget növelő hatása mégis perspektivikussá teheti. A mezőgazdasági szerves hulladékkal történő talajtakarás jól beilleszthető a dombvidéki szőlők integrált termesztéstechnológiai rendszerébe.
Teljes cikk