A mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzete és szükséges fejlesztése

Kelemen József – Szemethy László – Bíró Zsolt

Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős része kikerül a mezőgazdasági művelésből. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert. (Az eddig ismert programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepelt.)

A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásait hosszú távra célszerű megtervezni. A hatékonyság mérése érdekében korszerű létszámbecslést és az ezekből származtatott hasznosítás-tervezést indokolt alkalmazni.

A jelenleg folytatott folyamatos hasznosítási gyakorlattal szemben az állomány létszámváltozásait követő hasznosítás szükséges. Ehhez meg kellene követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. A mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után indokolt véglegesíteni.

Ajánlatos a gazdálkodókat ösztönözni a kutatatási eredmények és a hasznosítási modellek alkalmazására.

A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező vizsgához kötött továbbképzéseket indokolt tartani a létszámbecslési módszerekről és a hasznosítási modellekről.

Szükséges a januári befogások betiltása, és a decemberi befogások engedélyhez kötése. Ezen felül a gazdálkodók havi bontásban adják meg a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb rész októberre essen.

Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez szükséges kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány.

Fontos a mezei nyúl populáció létszámának nyomon követése az Országos Vadgazdálkodási Adattárban. Lényeges az OVA elemző, ellenőrző munkájának erősítése is.

Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy – Heltai, 2000). Becsülni és jelenteni kell a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet szükséges terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak.

A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni indokolt. Fontos a felmérésekkel kapcsolatos adatok hozzáférhetősége. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, de a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét.

Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult az FVM támogatásával. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési – hasznosítási módszer. A továbbiakban ezek használatát ajánlatos elterjeszteni. Az érdekképviseletek bevonásával törekedni kell a gazdálkodói szemlélet megváltoztatására, ösztönözve a gazdálkodókat a kutatási programokhoz való csatlakozásra, ezekben az aktív együttműködésre. (Pl. a résztvevők előnyöket élvezhetnének a különböző pályázati támogatások megszerzésénél.)

Az új tudományos eredményeket minden szinten indokolt beépíteni a vadgazdálkodási oktatásba. Ehhez célszerű lenne egy rövid, gyakorlati szemléletű oktatási segédanyagként használható könyv kiadása.

Célszerű célzott továbbképzések szervezése nemcsak a gazdálkodók, de az oktatók, hatósági és érdekképviseleti szakemberek számára is.

Ezeken túlmenően további kutatások szükségesek pl.: az élőhelyi változások hatásainak előrejelzése, a mezőgazdasági táblaszerkezet és technológiák változásának hatása, a vízellátottság, a ragadozók hatásai és kezelésük, vadegészségügyi problémák, a gazdálkodás ökonómiai elemzése stb. területén.

Teljes cikk