A hazai felnőttképzés áttekintése

Vanó Péter

A felnőttképzés fő tendenciái az elmúlt tíz év adatai alapján az alábbiakban foglalhatók össze: a képzések és a résztvevők száma dinamikusan nőtt; a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési intézmények aránya meghatározóvá vált a képzési piacon; a képzéseken belül az államilag elismert szakképesítések domináns arányt képviselnek, amely nem csak pozitív tény, mivel így a képzések egy része a szükségesnél költségesebb, illetve hosszabb, ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát; a maximum 400 óra képzési idejű szakképesítő programok a leggyakoribbak, melynek hátránya, hogy magasabb szintű szakképesítés megszerzése általában nem biztosított.

Az összeállítás szerint a felnőttképzés helye a hazai képzési rendszerben perspektivikus. Az adatok tíz év óta folyamatos és egyirányú változásokat jeleznek, így feltételezhető, hogy a vázolt folyamatok hosszabb távra is jelzik a magasabb iskolai végzettség, illetve a magasabb szintű szakképzettség pozitív szerepét a foglalkoztatottság alakulásában. Prognosztizálható, hogy tovább erősödik a nemzetgazdaság igénye a magasabb iskolai végzettségű, illetve szakmai képzettségű munkavállalók iránt. Ez a követelmény a nyelvtudás iránti igénnyel párosul.