Archívum » 2004 » 2004 08. különszám » Magda Sándor: A magyar mezőgazdaság az Európai Uniós csatlakozás küszöbén
A magyar mezőgazdaság az Európai Uniós csatlakozás küszöbén
Magda Sándor
A vitaindító írás arra vállalkozik, hogy tudományos igényű elemzések, vizsgálatok alapján felvázolja azokat az ugrópontokat, amelyek a rendelkezésre álló rövid idő alatt, az objektív helyzetből kiindulva lehetővé teszik, hogy a hazai agrárszféra szereplői felkészülhessenek az EU-csatlakozással megnyíló lehetőségek kiaknázására.
A magyarországi mezőgazdasági termelés helyzetét nehezíti a különféle integrációs és koordinációs szervezetek, szövetkezetek hiánya. Ezért indokolt minden olyan vállalkozás, szervezet hathatós és gyors támogatása, amely képes létrehozni és működtetni kis-, közepes, valamint nagyvállalkozások integrációs, kooperációs, koordinációs szervezetét, szövetkezetét. Ez ugyanis csökkentheti az üzemi méretekből adódó hátrányokat, növeli a hatékonyságot, amelynek igénye a jövő EU mezőgazdaságában csak fokozódhat, könnyíti a finanszírozási és értékesítési gondokat. Természetesen támogatásra csak azok a vállalkozások, szervezetek érdemesek, amelyek rendelkeznek ehhez a feltételekkel, képesek áttekinteni a termékpályát, a piacokat, s szakértelemmel, tudással is rendelkeznek.
A magyarországi mezőgazdaság nemcsak szervezeti rendszerében küzd nehézségekkel, hanem a több mint másfél évtizeden keresztül elmaradó technikai, technológiai fejlesztés, a tőke- és jövedelem-kivonás miatt is szárnyaszegetten állhat a versenyrajthoz. Ezért a versenyesélyek javítása, a belföldi olcsó, választékos és biztonságos élelmiszer-termelés és -forgalmazás érdekében elodázhatatlan a technika, technológia megújítása. Ehhez is szükséges a társadalom anyagi támogatása, részben a pénzügyi források megelőlegezése. A megoldásban is segíthetnek az integrációs formák, mert együttesen könnyebb a beszerzés, üzemeltetés, ami előmozdítja a hatékonyságot, az üzemelési költségek csökkentését.
A közelmúlt tapasztalatai világosan mutatták, hogy a kis-, közepes és nagyüzemeket egyaránt sújtották a pénzügyi nehézségek és az értékesítési anomáliák. Ezért szükséges az önfinanszírozás feltételeinek gyors ütemű javítása, illetve megteremtése, valamint az értékesítési pozíciók javítása. Mind a finanszírozáson, mind a piaci alkupozíciókon sokat lendíthet az előzőekben jelzett különféle integrációk létrehozása.
Az eddigi hazai tapasztalatok alapján állítható, hogy a versenyképes mezőgazdaság képlete – leegyszerűsítve – egyenlő az integráció + tudás + hatékonysággal. A tudásnak a termelőkhöz való eljuttatását, a termelők gyors felkészítését, az integrációk kibontakoztatását, a korszerű technikák és technológiák széles körű elterjesztését, a finanszírozási és értékesítési gondok megoldását – a rendelkezésre álló rövid idő alatt – tanácsadással lehet csak megvalósítani. Ezért olyan fontos végre-valahára a tanácsadó központok és hálózatok létrehozása a tanintézetek bázisán.
Minden társadalom a helyzet reális megítélését, létbiztonságot és világos jövőképet igényel. Az előzőekben közöltek nemcsak az objektív helyzetet tükrözik, hanem a létbiztonsághoz vezető utat, a megoldásokat is megadják. A világos jövőképhez az is hozzátartozik, hogy a magyarországi agroökológiai adottságok alapján valószínűsíthetők azok az ágazatok, amelyek jó eséllyel vehetnek részt az EU mezőgazdasági munkamegosztásában, a szigorodó EU feltételek közepette. Ezeket a tanulmány tartalmazza.
A tanulmányban közöltek, majd ennek folytatásaként a különféle viták, vitaírások együttesen előmozdíthatják az EU-szabályozás keretei között érvényesíthető magyarországi agrárstratégia kibontakozását.
Teljes cikk