A hazai mustártermesztés lehetőségei a nemzetközi piacon

Illés B. Csaba – Markó Olga

A ’80-as években európai viszonylatban Magyarország termelte a legnagyobb területen a mustárt. Az elmúlt 10 évben viszont termesztése erősen visszaszorult, fajlagos hozama is csökkent. A kedvezőtlen folyamatot tovább erősíti, hogy egyre inkább másodrendű növényként kezelik, s így a gazdaságok nagy részében a kevésbé jó talajokba vetik.

A mustármagtermelésben résztvevő termelőgazdaságok méretére, számára vonatkozó adatok nem, vagy csak hiányosan állnak rendelkezésre. A termeltetésben, felvásárlásban résztvevő vállalkozásokkal készített szakmai interjúk alapján megállapítható, hogy a leggyakoribb tipikus ágazati méret 50-80 hektár körül alakul. Napjainkban megközelítőleg 250-300 gazdaság foglalkozik mustármagtermesztéssel, amelyek köre az értékesítési lehetőségek függvényében évente változó mértékben szűkül, illetve tágul. A regionális adatok alapján a mustármagtermelés a viszonylag koncentráltabb növénytermesztési ágazatok közé sorolható.

Az EU csatlakozás közeledtével a mustárszektor versenyképességének megítélése is szükségessé válik, ezért a szakmai interjúk során a vállalkozások versenyképességi helyzetére is rákérdeztünk. Az elemzést a Porter-féle gyémánt modell alapján végeztük, mely alapján megállapítható, hogy a legfontosabb feladat a teljes vertikalitás termékpályán belüli információellátottság javítása és a piaci szereplők közti kapcsolatrendszer kiépítése.

Teljes cikk