Az öntözéses gazdálkodásról a Tisza-tó és a nagykunsági öntözőrendszert ellátó főcsatorna átadásának 30. évfordulóján

Lengyel Lajos

Kulcsszavak: öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözésfejlesztés, klímaváltozás, komplex szemlélet, támogatások

Az öntözésnek agrotechnikai tényezőként több célja is van. A mezőgazdasági termelés intenzifikálásának egyik eszköze és lehetősége. Bevezetése többletberuházással, ezáltal nagyobb ráfordítással oldható meg. Öntözéssel a természetes csapadékellátás ingadozásai csökkenthetők, a termelés biztonsága és a hozamok növelhetők. Alkalmazását az üzemi feltételek és célok mellett makrogazdasági és klimatikus hatások is indokolják.
Az elmúlt fél évszázad hazai öntözésfejlesztésében a Tiszalöki, a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei tervezése, kivitelezése és működtetetése napjainkban is sok hasznosítható tanulsággal és tapasztalattal szolgál. Közülük kiemelésre érdemes a komplex szemléletű térségi, üzemi vízgazdálkodás és öntözésfejlesztés, az állami beavatkozás a tervek összehangolásától az üzemi megvalósítás támogatásáig. Az uniós kritériumok Víz Keretirányelv dokumentumban megfogalmazott mezőgazdasági relációinak érvényesítő munkáiban a kormányzati szerveknek (szakminisztériumok és intézményeik) kiemelt irányító és ellenőrző feladatokat kell vállalni. Egyik legfontosabb teendő a termelő öntözésfejlesztéssel kapcsolatos szakmai felkészítése és a szaktanácsadás szervezeti rendszerének korszerűsítése, működtetése. Az információszerzés lehetőségeit, tárgyi, személyi és oktatási feltételeit különösen a vízhasználók számára támogatni indokolt. Az Új Nemzeti Fejlesztési Tervben a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén megfogalmazott feladatok teljesítését támogató uniós és hazai forrásokat csak következetes, az eddiginél sokkal nagyobb egymás iránti bizalmat tanúsító együttműködéssel lehet célirányosan felhasználni.

Teljes cikk