A virágárverés, mint értékesítési forma

Török Áron

Kulcsszavak: Hollandia, Aalsmeer, árverés, árutőzsde, virágtőzsde

A kutatások igazolják, hogy a dísznövény-kereslet nagysága összefüggésben van a jövedelemmel. A GDP 1%-os növekedése a „virágfogyasztás” közel 2%-os növekedését eredményezi. A XX. század folyamán a világ egyre nagyobb része vált úgynevezett jóléti társadalmakká, és a dísznövények iránti kereslet a többszörösére növekedett az elmúlt évtizedekben. A dísznövénytermelés – de még inkább annak kereskedelme – már nem elhanyagolható nagyságú egyes országok nemzeti GDP-jéből kihasított részarányát tekintve sem. A dísznövények nagykereskedelmének hatékony módja az árveréses rendszer, amelyet legelőször a „virágnagyhatalomnak” számító Hollandiában alkalmaztak. A különböző virágtőzsdék kiválóan koordinálják egy adott térség kínálati és keresleti piacát, s gyorsaságának köszönhetően felpezsdítik azt az amúgy is gyors folyamatot, melyben a dísznövény a termelő üvegházából a „fogyasztó asztalára” kerül. A virágtőzsdék a tulajdonosaiknak – melyek döntő többségében a termelők köréből kerülnek ki – nem elhanyagolható profitot is termelnek. Mindemellett a kínált pénzügyi szolgáltatásoknak köszönhetően a termelők szinte azonnal az eladott termékek vételárához juthatnak, ami kedvez likviditási helyzetüknek. Magyarország stratégiai helyzete kedvező, mert már kívül esik Hollandia „felségterületén”. Egy esetleges dél-alföldi virágtőzsde felállítása – valamint a vonatkozó logisztikai és kereskedelmi beruházások meglépése – esetén hazánk vezető szerepet tölthetne be a térség dísznövény-kereskedelmében, ami jótékony hatással lenne az ágazat teljes egészére nézve.