A bioüzemanyagok használatával járó várható földhasználati változások Magyarországon

Vida Adrienn – Baksa Adrienn

Kulcsszavak: földhasználat, bioüzemanyagok, klímaváltozás, környezeti terhelés, fenntartható gazdálkodás

Az egyre növekvő energiafelhasználás, világnépesség és éhezés olyan, több évtizede megoldatlan problémák, amelyeket a klímaváltozás és az ez által kialakult szélsőséges időjárási viszonyok tovább súlyosbítottak, a napjainkban tapasztalható gazdasági válság pedig még inkább megnehezítheti megoldásukat.
A megújítható energiaforrások szerepének növelésében katalizátorszerepet betöltő Európai Unió már a 80-as évek elején megoldást keresett a túltermelés következtében felhalmozódott szántóföldi termékek felhasználására. Az idők során a támogatási rendszer is a non-food termelést helyezte egyre inkább előtérbe, majd a kialakított direktívák és piaci intézkedések előkészítették, majd biztosították az összefoglalóan biomasszának nevezett megújítható energiaforrások helyét a felhasznált energiahordozók között.
A folyamatokat a fosszilis energiahordozók egyre nagyobb mértékű áremelkedése gyorsította fel, amely az egyre nagyobb bekeverési arányt ösztönző irányelvekkel együtt nem várt mértékben fokozta a bioüzemanyagok iránti keresletet is.
Az agro-üzemanyagokkal kapcsolatban nem csupán a károsanyag-kibocsátás pozitív hatásaival vagy gazdasági életképességével kapcsolatban merül fel egyre több kérdés, de a korlátozottan rendelkezésre álló, mezőgazdasági tevékenységbe vont, illetve vonható területek – bioüzemanyagok előállításával is – fenntartható használata szintén a vizsgálatok középpontjába került.
Annak ellenére, hogy jelenleg a magyar bioüzemanyag-piac működését tekintve még hiányosságokkal küzd, reális annak a lehetőségnek, illetve következménynek a vizsgálata, hogy milyen változások várhatók a földhasználat tekintetében. A rendelkezésre álló adatok alapján várhatóan a művelés alá vont terület nagysága jelentős mértékben nem fog változni, az élelmiszer-ellátás biztonsága érdekében azonban kiemelkedő fontosságú, hogy a szerkezetváltás biztosítsa az emberi, állati és energiaipari ellátást is, amely közvetetten fokozza a gazdálkodók versenyképességét, növeli az életszínvonalukat és hozzájárul a vidéki lakosság vidéken tartásához.

Teljes cikk