Közösségi versus nemzeti finanszírozás – Hogyan tehető fenntarthatóvá az agrárpolitika?

Halmai Péter – Vásáry Viktória

Kulcsszavak: közjavak, fiskális föderalizmus, új agrárpolitika

Fenntarthatatlan a Közös Agrárpolitika? Torzítják a mezőgazdasági kiadások az EU gazdaságának fejlődését, gátolják a Lisszaboni stratégia végrehajtását? Ezekre a bonyolult kérdésekre a következő pontok részletes elemzésével adhatjuk meg a választ:
1.A közösségi szintű beavatkozást igazoló tényezők feltárása, rendszerezése. – Alkalmazható a „decentralizációs elmélet” a költségvetési kérdések, illetve a közös agrárpolitika vonatkozásában? Hipotézisünk szerint: igen.
2.A KAP értékelése – figyelembe véve az EU-szintű közjavak (a multifunkcionális elemek valóban határokon átnyúló externalitások) és EU-szintű hozzáadott érték előállítására vonatkozó képességet.
3.Kísérlet az EU agrárpolitikájának átalakítására annak segítségével, hogy felmérjük, mely célkitűzések valósíthatóak meg eredményesebben szupranacionális szinten, és nem pedig másodlagos döntési szintek bevonásával. – Kísérlet a Közös Vidékpolitika körvonalazására, amely új politika célzott és szétválasztott szakpolitikai intézkedések segítségével járul hozzá a társadalom által megkívánt közjavak előállításához.
Az új politika koncepciója – annak az új politikának a koncepciója, amely mind nemzeti mind Közösségi szintű finanszírozást is igényel – összhangban van a fenntartható fejlődés – azaz a fenntartható mezőgazdasági tevékenységek: fenntartható földhasználat, élelmiszer- és takarmány-előállítás, bioüzemanyag, erdészet és halászat – követelményeivel. Továbbá az általunk felvázolt új politika megfelelően kezelheti a globalizációval, kereskedelem-liberalizációval, klímaváltozással és strukturális reformmal kapcsolatos kihívásokat.

Teljes cikk