A magyar agrárgazdaság helyzete

Kapronczai István – Udovecz Gábor

Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényező, távlatos gazdálkodás hiánya, bizonytalanság

A 2008. év második felében kirobbant és fokozatosan elmélyülő pénzügyi-gazdasági válság súlyos piacvesztést hozott a magyar nemzetgazdaság számára, ipari termékeink külpiaca beszűkült, az építőipar pedig a fizetőképes kereslet csökkenése folytán válságba került. Ezekben az ágazatokban drasztikusan emelkedett a munkanélküliség. Ugyanakkor a válság kisebb mértékben érintette az élelmiszergazdaságot, mely elsősorban annak tulajdonítható, hogy a válság okozta kereslet csökkenés a legkevésbé éppen az élelmiszergazdaság termékeinél jelentkezik.
Ennek alapján az a következtetés vonható le, hogy az élelmiszergazdaság stabilizáló tényező lehet a válságkezelésben. Ezt igazolja, hogy az agrárgazdaság termékkibocsátása 2008-ban is jelentősen növekedett, lényegében ez tette lehetővé nemzetgazdasági szinten a 2008-ban bekövetkezett – igaz kevesebb, mint 1%-os – GDP növekedést. Emellett a minden korábbit meghaladó 2008. évi, közel 2 milliárd eurós aktív élelmiszer deviza egyenleg is jelentős mértékben hozzájárult az ország devizamérlegéhez. Bevezetett agrár- és élelmiszerpiacainkon még az év utolsó hónapjaiban, sőt azt követően sem csökkent a vásárlási hajlandóság. Piaci oldalról tehát egyáltalán nem szükségszerű az agrárágazat csökkenő tendenciája. Ezen túlmenően egy növekvő agrárágazat jelentős mértékben hozzájárulhat a beruházások növekedéséhez, a vidéki lakosság foglalkoztatásához és megélhetéséhez, de nem utolsó sorban az Európai Unió által felkínált jelentős források lehívásához is, ami fontos nemzetgazdasági érdek.
A lehetőségek kihasználásának ugyanakkor akadálya lehet, hogy az egész élelmiszervertikumra vonatkozóan jellemző a távlatos gondolkodás hiánya, a kockázatos jövőképből adódó bizonytalanság.

Teljes cikk