A válság hatása a magyar élelmiszer-gazdasági külkereskedelemre nemzetközi összehasonlításban

Wagner Hartmut

Kulcsszavak: válság, árciklus, árrobbanás, élelmiszerek, külkereskedelem

Magyarország élelmiszer-gazdasági külkereskedelme az árciklus, és ezen belül elsősorban az árrobbanás nyertesei közé sorolható. Lényegesen javult az egyenleg a két időszak között, a gabona és olajos növények exportja a növekvő piaci áraknak köszönhetően ugrásszerűen emelkedett a 2007-2008. években. A többi ágazat képe alapján azonban már inkább a vesztesek körébe került Magyarország, elsősorban a húspiacon (kivéve a baromfiszektort), a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcs- és zöldségtermelés csökkenő nemzetközi versenyképessége miatt.
Ha a főbb versenytársak élelmiszer-gazdasági külkereskedelmének alakulásával hasonlítjuk össze hazánkét, még vegyesebb a kép. Hollandia például nem a növekvő nyersanyagáraknak köszönhetően ért el jelentős egyenlegjavulást, ráadásul a költséges importot is sikerült kordában tartania. A hússzektorban a nettó élelmiszer-gazdasági importőrnek számító Németország is egyre jobban veszélyeztette a magyar külpiaci pozíciót. A válság miatt kialakult árollót a vizsgált országok exportőrei jobban ki tudták használni, mert az erősödő árverseny ellenére, agresszív árpolitikájuk révén, piaci részarányt növeltek.
Más a helyzet, ha Lengyelországgal végzünk összehasonlítást, mivel a lengyel élelmiszer-gazdaság csatlakozás óta növekvő külkereskedelme jobban visszaesett a válság időszakában. Lengyelországhoz viszonyítva a magyar élelmiszer-gazdasági külkereskedelem jobban helyt tudott állni, ami nem jelenti azt, hogy mint versenytársat legyőztük volna, mert továbbra is több célpiacon és számos terméknél erős konkurensnek számít.

Teljes cikk